Németh György (összeáll.)

Államéletrajzok


II.

1. A nehézfegyverzetű gyalogsággal kapcsolatban, amiről azt tartják, hogy a leggyengébben áll Athénban, valóban így is áll a dolog, és maguk is úgy tartják, hogy gyengébbek is, kevesebben is vannak, mint az ellenség, de a szövetségesek közt, akik az adót fizetik, szárazföldön ők a legerősebbek, és úgy gondolják, hogy elég a nehézfegyverzetű gyalogság, ha a szövetségeseknél erősebbek. 2. Hozzá még a dolgok véletlen alakulásából kifolyólag olyan helyzet állt elő náluk, hogy míg a szárazföldön alávetettek számára megvan annak a lehetősége, hogy kis városok egyesüljenek és egyesült erővel harcoljanak, a tengeri hatalomnak alávetettek számára viszont, amennyiben szigetlakók, nincs meg a lehetősége, hogy városaikat ugyanazon a helyen fűzzék egybe, mert közbül van a tenger, és az uralkodók éppen a tenger urai. De még ha meg is volna a lehetősége annak, hogy titkon összegyülekezzenek ugyanarra a helyre – a szigetlakók egyetlen szigetre –, éhen vesznének. 3. Ami város a szárazföldön van alávetve Athénnak, azok közül a nagyok félelemből hódoltak meg, a kisebbek legfőképpen szükségből; nincs ugyanis olyan város egy sem, mely ne szorulna valamelyes behozatalra vagy kivitelre. Ez pedig nem lehetséges számára, hogyha nem engedelmeskedik a tenger urainak. 4. Aztán a tengeren uralkodók számára megvan a lehetőség, hogy megtegyék azt, amire a szárazföldön uralkodóknak csak néha nyílik alkalmuk – ti. hogy feldúlják az erősebbek földjét –, mert odahajózhatnak, ahol nincs egy ellenség sem, vagy csak kevesen vannak, ha pedig az ellenség mégis odajön, egyszerűen hajóra szállnak és elhajóznak. És aki így tesz, kevesebb nehézségbe ütközik, mint aki gyalogsággal vonul ki. 5. Azután meg a tengeren uralkodók olyan messze hajózhatnak saját földjüktől, amilyen messze csak akarnak, a szárazföldön uralkodók számára viszont nincs meg annak lehetősége, hogy saját földjüktől több napi járóföldre távozzanak, mert a gyalogmenetek lassúak, és élelmet sem tud sok időre magával vinni a gyalogmenetben haladó. Amellett a gyalogmenetben haladó kénytelen baráti területen haladni vagy kiverekedni a győzelmet, míg aki hajón megy, ahol erősebb, kiszállhat, ahol nem, azon a földön nem száll ki, hanem elhajózik mellette, míg baráti földhöz vagy gyengébbekhez nem ér. 6. Azután a termények betegségeit – melyek Zeustól valók – a szárazföldön hatalmasok nehezen védik ki, a tengeren hatalmasok viszont könnyen, hiszen a betegség nem éri egyszerre az egész földet, és így a tengeren uralkodók a virágzó területről hoznak be terményeket.

Államéletrajzok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 800 2

Az Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul először hozzáférhetővé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely először 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az első magyar fordítása. A kötet jegyzetanyaga segít az első tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemző a görög világra.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-allameletrajzok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave