Németh György (összeáll.)

Államéletrajzok


A rhégioniaké

55. Rhégiont a chalkisiak alapították, akik éhínség miatt hagyták el az Euripos vidékét. Befogadták a peloponnésosi messéniabelieket is, akik Makistosban voltak a spártai szüzek megerőszakolása miatt. Először Aiolos egyik gyermekének, Iokastosnak a sírja mellett telepedtek meg, akit – mint mondják – egy sárkány sebzett halálra. Jóslatot kaptak, hogy ott <telepedjenek le>, ahol egy nőstény <megölel> egy hímet. Megláttak egy tölgyfát, amely körülnőtt egy szőlőtőkét, s egyből tudták, hogy ez az a hely. A vidéket, ahol a várost alapították, Rhégionnak hívták egy ottani hérósról. Arisztokratikus államformát vezettek be. Ezer embert választottak a vagyonuk alapján, hogy ők irányítsanak mindent. A katanéi Charóndas törvényeit használták. A messénéi Anaxilas tyrannos uralkodott felettük. Amikor öszvérfogatával megnyerte az olympiai versenyt, megvendégelte a helléneket. Tréfásan meg is jegyezte valaki róla, hogy mit fog tenni akkor, ha a lovaival nyer a kocsiversenyen? Simónidés írta a győzelmi ódát: „Üdvözöllek titeket, szélvészlábú lovaknak leányai!” [Diels 19. töredék]. Anaxilason kívül más zsarnoki természetű emberek is voltak a rhégioniak közt.

Államéletrajzok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 800 2

Az Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul először hozzáférhetővé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely először 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az első magyar fordítása. A kötet jegyzetanyaga segít az első tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemző a görög világra.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-allameletrajzok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave