Németh György (összeáll.)

Államéletrajzok

A naxosiaké

558. Athénaios: Lakomázó bölcsek. 8, 348: Aristotelés A naxosiak államában erről a közmondásról, hogy nem lehet rossz a hal, ha nagy így ír: „Naxosban egyes gazdag családok a városban laktak, mások szétszórva a környező falvakban. Az egyik ilyen faluban, a Léstadai nevűben lakott Telestagoras, egy dúsgazdag, jóhírű ember, akit a nép tisztelt, mindenki más is, meg azok is, akikkel minden nap találkozott. Amikor városlakók érkeztek a faluba, és alkudozni kezdtek, az árusok általában azt válaszolták, hogy inkább Telestagorasnak adják, minthogy ennyiért elosztogassák. Amikor néhány fiatalember egy nagy halat akart venni, és a halász ugyanezt válaszolta, a fiatalok elkeseredtek azon, hogy szinte mindig ezt hallják, felöntve a garatra, csoportba verődve és kurjongatva Telestagorashoz mentek. Ő kedvesen fogadta őket, de az ifjak őt is és két eladó sorban lévő lányát is bántalmazták. Felbőszültek a naxosiak ezen, fegyvert ragadtak és megrohanták az ifjakat. Ekkor nagy viszály támadt, és Lygdamis állt a naxosiak élére, aki ebből a hadvezérkedésből (stratégia) lett hazája tyrannosa.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 800 2

Ókortudomány Filozófia

Az Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul először hozzáférhetővé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely először 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az első magyar fordítása. A kötet jegyzetanyaga segít az első tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemző a görög világra.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-allameletrajzok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero