Rátky Miklós, Tóth Máté

A magyar energiaszektor tanulságai

Magyarország bevezeti a kettős piacot

2001–2003 körül, amikor Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása egyre közelebbivé vált, Magyarország intézkedéseket tett a nemzeti jog európai uniós joghoz való fokozottabb harmonizációja iránt, ideértve a villamosenergia- és földgázpiaci struktúrákra vonatkozó irányelveket is. A 2004-es európai uniós csatlakozással fel kellett készülnie a hazai villamosenergia- és gázipari szereplőknek is a piaci liberalizáció kezdeti lépéseire. Végül 2001. december 24-én a magyar Országgyűlés elfogadta a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt (2001. évi VET), mely 2001. január 1-től hatályos, majd 2003. június 25-én a földgázellátásról szóló 2003. évi LXII. törvényt (2003. évi GET), melyekkel az EU 96/92/EC (villamos energia) és a számviteli szétválasztásról szóló 98/30/EC (földgáz) irányelvei is átültetésre kerültek.1 Az új szabályozási rezsim egy kettős piaci modellt hozott létre, mely lehetővé tette bizonyos nem lakossági fogyasztók számára, hogy az újonnan létrehozott szabadpiaci szegmens felé mozduljanak el. Ez egyfajta hibrid piacot eredményezett, ahol a lakossági (háztartási) fogyasztók továbbra is a szabályozott árakkal működő közüzemi szektorban maradtak. Ezzel megjelent a „feljogosított fogyasztó” fogalma. A 2003. évi GET 36. § alapján a feljogosított fogyasztó kiléphetett a közüzemi szolgáltatási rendszer alól, és önállóan is beszerezhette a földgázt a versenypiacon. Ehhez még viszonylag nagyfogyasztónak kell lennie, egybefüggő telephelyen legalább 500 m3/óra lekötéssel kellett rendelkezni, vagy földgázalapú villamosenergia-termelőnek. A gázszolgáltató társaságok pedig kötelesek ellátni mind a közüzemi fogyasztójukat, mind pedig a piacra kilépő feljogosított fogyasztókat és biztosítani feléjük az elosztóhálózatot a szabad kapacitás függvényében.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 764 8

Jogtudomány

A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti, mely a privatizációtól a 2018–2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le a magyar energiaszektorban elsősorban jogi (energiajogi, nemzetközi jogi), emellett pedig közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok alapján, ezek egyidejű, interdiszciplináris bemutatásával.

Ennek során arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy mi az állam és mi a piac helye, szerepe az energiaszektorban, hol húzódik a határuk, illetve hol van a köz- és magánszektor helyes egyensúlya.

A könyv egyrészt kordokumentum, hiszen a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent még meg átfogó könyv, pláne olyan, amely az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Másrészt az energiaszektor aktuális és örök kérdéseit is vizsgálja a szűk hazai horizonton túl, és ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb olvasóközönség elé. Ezek az energiaszektorokban a hosszú távú szerződésektől a hatósági árak kérdésén át a közművek szabályozásáig mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok. Harmadrészt a feldolgozott nagyszámú jogesettel, választottbírósági ügy feldolgozásával és értő bemutatásával az iparági fókuszon túlterjedő, egyetemes tanulságokkal is foglalkozik, így az állami beavatkozás feltételeit, az állam és piac határait keresi a könyv.

A kötet e hármas fókusz szerint elvégzett elemzésével egy olyan interdiszciplináris hasznos horizontot kíván megnyitni, mely hasznos tanulságokkal szolgál a jogalkotástól az államigazgatáson át a cégvezetésig: egyszerre tudományos és praktikus ismereteket is nyújtva a közszféra és magánszféra határairól, a magunk mögött hagyott közel három évtized energetikai eseményeiről és kiérlelt szempontjairól, ezáltal a legújabb idők teljesen új kihívásaihoz, dilemmáihoz is jelentős muníciót nyújtva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ratky-toth-a-magyar-energiaszektor-tanulsagai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero