Rátky Miklós, Tóth Máté

A magyar energiaszektor tanulságai


Kisajátítással kapcsolatos lehetséges kérdések a magyar földgáz- és villamosenergia-szabályozásban

Az előzőekben a kisajátítási és a FET-vonatkozású tapasztalatokat általában mutattuk be; a továbbiakban a Magyarország-specifikus gondolatokat és vonatkozásokat szeretnénk vizsgálni az energiaszekor tekintetében. Mint arról szó volt, a Magyar Állam hozzájárult ahhoz, hogy a külföldi befektetőkkel fennálló azon jogviták, amelyek kapcsán felvetődik az ECT megsértése, az ECT 26. cikke alapján a Világbank mellett működő Beruházási Vitarendezési Nemzetközi Központ (ICSID) szabályai szerint kerüljenek elbírálásra. A villamosenergia-termelők, továbbá a villany- és földgázelosztók, illetve egyetemes szolgáltatók külföldi tulajdonosai ráadásul valóban „befektetők” is az ECT 17. cikke értelmében, mivel az erőművekbe, a DSO-kba vagy az ESZ-be történő befektetéseik az ECT 1. cikkének (6) bekezdése és az ICSID-egyezmény 25. cikke szerint „befektetésnek” minősülnek. Számos elvileg lehetséges követelés azonban alapból nem tartozik a választottbíróság joghatósága alá, mivel Magyarország kifejezetten nem járult hozzá az ilyen viták választottbírósági eljárásához. Az ECT 26. cikk (1) bekezdése értelmében Magyarország hozzájárulása a választottbírósági vitákhoz főképpen olyan kérdésekre korlátozódik, amelyek egy, az ECT III. részében foglalt kötelezettség állítólagos megsértésére vonatkoznak, amely III. fejezet a 10–17. cikkeket is magában foglalja.

A magyar energiaszektor tanulságai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 764 8

A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti, mely a privatizációtól a 2018–2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le a magyar energiaszektorban elsősorban jogi (energiajogi, nemzetközi jogi), emellett pedig közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok alapján, ezek egyidejű, interdiszciplináris bemutatásával.

Ennek során arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy mi az állam és mi a piac helye, szerepe az energiaszektorban, hol húzódik a határuk, illetve hol van a köz- és magánszektor helyes egyensúlya.

A könyv egyrészt kordokumentum, hiszen a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent még meg átfogó könyv, pláne olyan, amely az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Másrészt az energiaszektor aktuális és örök kérdéseit is vizsgálja a szűk hazai horizonton túl, és ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb olvasóközönség elé. Ezek az energiaszektorokban a hosszú távú szerződésektől a hatósági árak kérdésén át a közművek szabályozásáig mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok. Harmadrészt a feldolgozott nagyszámú jogesettel, választottbírósági ügy feldolgozásával és értő bemutatásával az iparági fókuszon túlterjedő, egyetemes tanulságokkal is foglalkozik, így az állami beavatkozás feltételeit, az állam és piac határait keresi a könyv.

A kötet e hármas fókusz szerint elvégzett elemzésével egy olyan interdiszciplináris hasznos horizontot kíván megnyitni, mely hasznos tanulságokkal szolgál a jogalkotástól az államigazgatáson át a cégvezetésig: egyszerre tudományos és praktikus ismereteket is nyújtva a közszféra és magánszféra határairól, a magunk mögött hagyott közel három évtized energetikai eseményeiről és kiérlelt szempontjairól, ezáltal a legújabb idők teljesen új kihívásaihoz, dilemmáihoz is jelentős muníciót nyújtva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ratky-toth-a-magyar-energiaszektor-tanulsagai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave