Rátky Miklós, Tóth Máté

A magyar energiaszektor tanulságai


Az 1995-ös Árrendelet meghatározott egy árképletet, de nem garantált profitot

Még a versenyeztetési eljárás alatt, 1994. november 14-én a Minisztérium kihirdette a földgáz árának szabályozásáról szóló 59/1995. (XI. 14.) IKM rendeletet (1995-ös Árszabályozási Rendelet), amely az 1994. évi GET szabályainak megfelelően állapította meg az árszabályozás rendjét. Az 1995-ös Árszabályozási Rendelet az Ideiglenes Árazási Határozatban foglaltakra épített, ideértve a földgázellátáshoz kapcsolódó eszközök könyv szerinti értékére számított 8%-os tőkemegtérülést is. A rendelet azt is előírta, hogy az ET (GDC)-k igazolható (indokolt) költségeit is vegyék figyelembe, azt viszont nem határozta meg részletesen és kimerítően, hogy mi tekinthető ilyen igazolható költségnek. Az árképlet részét képezte „a gázszolgáltató társaságok átlagos elismert indokolt (földgáz nélküli) költsége”.1 Az „indokolt költség fogalmát ennek megfelelően csak nagy vonalakban, az 1994. évi GET legkisebb költség elvére való utalással határozta meg a rendelet, az értelmezést egyebekben a MEH-re és a Minisztériumra bízva.

A magyar energiaszektor tanulságai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 764 8

A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti, mely a privatizációtól a 2018–2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le a magyar energiaszektorban elsősorban jogi (energiajogi, nemzetközi jogi), emellett pedig közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok alapján, ezek egyidejű, interdiszciplináris bemutatásával.

Ennek során arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy mi az állam és mi a piac helye, szerepe az energiaszektorban, hol húzódik a határuk, illetve hol van a köz- és magánszektor helyes egyensúlya.

A könyv egyrészt kordokumentum, hiszen a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent még meg átfogó könyv, pláne olyan, amely az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Másrészt az energiaszektor aktuális és örök kérdéseit is vizsgálja a szűk hazai horizonton túl, és ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb olvasóközönség elé. Ezek az energiaszektorokban a hosszú távú szerződésektől a hatósági árak kérdésén át a közművek szabályozásáig mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok. Harmadrészt a feldolgozott nagyszámú jogesettel, választottbírósági ügy feldolgozásával és értő bemutatásával az iparági fókuszon túlterjedő, egyetemes tanulságokkal is foglalkozik, így az állami beavatkozás feltételeit, az állam és piac határait keresi a könyv.

A kötet e hármas fókusz szerint elvégzett elemzésével egy olyan interdiszciplináris hasznos horizontot kíván megnyitni, mely hasznos tanulságokkal szolgál a jogalkotástól az államigazgatáson át a cégvezetésig: egyszerre tudományos és praktikus ismereteket is nyújtva a közszféra és magánszféra határairól, a magunk mögött hagyott közel három évtized energetikai eseményeiről és kiérlelt szempontjairól, ezáltal a legújabb idők teljesen új kihívásaihoz, dilemmáihoz is jelentős muníciót nyújtva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ratky-toth-a-magyar-energiaszektor-tanulsagai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave