Putzer Petra, Józsa László

A marketinghatékonyság mérése

Hogyan mérjük a marketinget?


5.1. A fejezet mutatói

Ansoff-mátrix: a fejlesztési alternatívák szóba jöhető lehetőségei (új vagy meglévő termék, illetve piac) alapján elemzi a szervezet rendelkezésére álló stratégiai fejlesztési alternatívákat: piac kiaknázása, piacfejlesztés, termékfejlesztés, diverzifikáció. (Józsa, 2014; lásd továbbá Józsa 1.4. alfejezete)
 
BCG-mátrix: a piaci növekedés (piac jövőbeli potenciálja) és a relatív piaci részesedés (versenypozíció) mentén kialakuló négy kategória (kérdőjelek, csillagok/sztárok, fejőstehenek és döglött kutyák) segítségével kategorizálja a vállalat stratégiai üzleti egységeit.
Piaci növekedés (külső tényező): annak a piacnak az éves növekedési üteme, amelyen a vállalat adott termékcsoportját értékesíti – a vállalati tevékenységtől független.
Relatív piaci részesedés (belső tényező): logaritmikus skálán ábrázolva a vállalati eladások nagyságát nem a piaci eladások összességéhez, hanem a legnagyobb versenytárs eladási volumenéhez mérik – vállalati tevékenységgel némiképp befolyásolható (például kommunikáció erősítése, termék minőségének javítása, elosztási csatornák fejlesztése, átszervezése). (Józsa, 2014; lásd továbbá Józsa 1.4. alfejezete)
 
GE-mátrix: Szemben a BCG-mátrix két tényezőjével, a modell több elemet foglal magában, ugyanakkor minőségi paramétereket is felsorakoztat. A vállalkozás helyzetét meghatározó tényezőket két nagy csoportba (külső, iparági és belső, versenyképességi tényezők) sorolja a világosabb, áttekinthetőbb helyzetkép megalkotása érdekében.
Piaci (iparági) vonzerő (külső tényező): piac mérete, piac teljes és szegmensenkénti növekedési üteme, piacok különbözősége, teljes és termékegységre jutó profit, eladások stabilitása, verseny intenzitása, tőke intenzitása, gazdaságos sorozatnagyság, társadalmi és jogi környezet (szabályozások), technológiai jellemzők.
Versenyképesség (belső tényező): megkülönböztető előnyök, piaci részesedés, értékesítés nagysága és növekedési üteme, termékválaszték (termékvonal szélessége), szabadalmi rendszer, értékesítési rendszer hatékonysága, piacbefolyásolás hatékonysága, árak feletti ellenőrzés, gazdaságos sorozatnagyság, innovativitás. (Józsa, 2014; lásd továbbá Józsa 1.4. alfejezete)
Az elemzést a két tényező értékelésére külön-külön végezzük, amely lépéssort az 1.4. alfejezet tartalmazza. Egyetlen magyarázó egyenlet kívánkozik csak ide a GE mátrix meghatározásának fő lépcsői közül, a 4. lépésé, amely „A súlyozott pontossággal meghatározott iparági vonzerő kiszámítása”, s ez a következő: súlyozott iparági vonzerő = (1. tényező súlya × 1. tényező értéke + 2. tényező súlya × 2. második tényező értéke +…)
 
ADL-mátrix: Szintén két dimenzió mentén mér, amely a versenyhelyzet és az iparág érettsége.
Versenyhelyzet: azon szegmensek vagy szektorok esetében vizsgálandó, ahol az SBU működik (forgalmazott termékek, szolgáltatás, piachoz való hozzáférhetőség, piac szétszórtsága, technológia stb.), befolyásolja a vállalat földrajzi célrendszere és a speciális termék-piac szektor.
Iparág érettsége: nagyon hasonló a termékéletciklushoz (PLC), szinte át is nevezhető „iparági életciklusnak”. (Józsa, 2014; lásd továbbá Józsa 1.4. alfejezete)

A marketinghatékonyság mérése

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 671 9

A marketing és az értékesítés egymástól elválasztatlan, viszont a teljesítményük mérésének időhorizontja markánsan elkülönül egymástól. Amíg az értékesítés eredményei azonnal láthatóak árbevétel formájában, addig a marketing-erőfeszítések eredményeit gyakran csak hónapok, akár évek múlva lehet lemérni – tradicionálisan pénzügyi mutatókkal. Üzleti tervek kialakításánál viszont elengedhetetlen, hogy a megfelelő információk, adatok alapján hozzunk stratégiai döntéseket, ehhez viszont szükséges a múltbeli tapasztalatok marketingszempontból történő számszerűsítése. Ezzel az aktuális problémakörrel foglalkozik a könyv, amelyet minden gyakorló és készülő közgazdásznak jó szívvel tudok ajánlani.

Hoffmann Tamás ügyvezető igazgató, Lafarge Cement Magyarország Kft.

Mind az elmélet, mind a gyakorlat oldaláról újra meg újra felmerül a kérdés: mérhető-e a marketingteljesítmény, és ha igen, hogyan? Bár a marketinggel foglalkozók jelentős része szeretné mérhetetlenné tenni például a reklám vagy az értékesítésösztönzés sikerességét, szerencsére egyre többen vannak, akik szerint a marketingteljesítmény és -eredményesség – bizonyos korlátok mellett – meghatározható. Ezért tetszett nekem, a pénzügyekkel és kontrollinggal foglalkozó egyetemi kutató-oktatónak a szerzőpáros könyve, amely a lehetséges módszerek széles tárháza. Az elméleti felvezetés és a gyakorlati példák sora lehetővé teszi a marketingkontrolling gondolatának megértését és gyakorlati alkalmazását. Jól hasznosítható szakkönyv az egyetemi oktatás és a mindennapi gyakorlat számára egyaránt.

Dr. habil Tatay Tibor egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/putzer-jozsa-a-marketinghatekonysag-merese//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave