Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


A megtestesült elme különböző felfogásai

A megtestesült elme gondolatából számos megközelítés és kortárs elmélet született. A husserli fenomenológia örökségeként az én-test (Ichleib) percepcióban betöltött szerepe, a testnek az orientáció nullpontjaként (Nullpunkt) való felfogása, a különböző érzéki modalitások összefonódásának hangsúlyozása – csak néhány alapvető szempontot említve a husserli örökségből – vagy Merleau-Ponty szemléletes leírása a lakás alaprajzának tapasztalati feltételeiről, illetve térbeli fogalmaink megalapozottságáról1 meghatározó befolyást gyakoroltak és gyakorolnak a mai kortárs elméletekre. Ugyanakkor az egyes aspektusok súlya, esetleg ignorálása, a más megközelítésekkel való ötvözés igénye mégis radikális különbségekhez vezettek. Jelen tanulmányban két szempontot emelek ki a különbségek rendszerezésében: a test és hangsúlyosan a reprezentáció szerepét az adott megközelítésen belül. A test szerepét illetően követem a Shaun Gallagher által tett megkülönböztetéseket, és megelégszem azok rövid ismertetésével. A reprezentáció esetében a rövid áttekintésen túl közelebbről is vizsgálom a kiterjesztett elme és a cselekvéses/enaktív megközelítések reprezentációhoz való viszonyát, így közvetve az eredeti megtestesültség-fogalomnak a reprezentacionalizmussal való összeegyeztethetőségét.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave