Kondor Zsuzsanna (szerk.)

A megtestesült elme

Fókuszban a test


Mik a fogalmak, és mire valók?

A fogalmakról alkotott filozófiai nézetek gyakran közelítenek a fogalmak úgynevezett klasszikus szemléletéhez (Smith és Medin 1981). Eszerint a fogalmakat tulajdonsághalmazok reprezentálják, amelyek egy objektum kategóriáját jelölik ki. A kategóriák tagjai osztoznak a kategória tulajdonságain. A fogalmaknak a klasszikus nézet alapján definíciós struktúrájuk van. A fogalomdefiníciós struktúrák olyan egyszerű fogalmak gyűjteményei, amelyek kielégítik egy fogalom meghatározásának szükséges és elégséges feltételeit. A jól ismert példa szerint az AGGLEGÉNY fogalmát a NŐTLEN és a FELNŐTT FÉRFI fogalmak határozzák meg. A „János agglegény” állítás akkor és csak akkor igaz, ha János nőtlen és felnőtt férfi. A fogalmak definíciós struktúrájának kijelölése nélkülözhetetlen feladat a filozófusok számára, mert a definíciós szerkezet határozza meg a fogalmak jelentését. A filozófia fontos célkitűzése az olyan fogalmak definíciós struktúrájának meghatározása, mint például IGAZSÁG, SZABADSÁG, TERMÉSZETI TÖRVÉNY vagy DEMOKRÁCIA.

A megtestesült elme

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 762 4

Az utóbbi évtizedekben a megtestesült elme (embodied mind) gondolata nemcsak a filozófia, hanem a szaktudományos vizsgálódás területén is megjelent. Az alapgondolatban megfogalmazódó igény szerint az elmét nem a számítógép analógiája mentén a külvilágtól elszigetelt, mintegy önjáró mechanizmusoknak engedelmeskedő intellektuális gépezetnek kell tekinteni, hanem mint a testi és környezeti hatásokkal együttműködő, dinamikusan változó, a mindennapi, profán készségeken építkező jelenséget kell vizsgálni. A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és fogalmi előfeltevésekre, elkötelezettségekre is.

A kötet tanulmányai útmutatóul szolgálnak az elmélet metafizikai és gyakorlati vonatkozásaival kapcsolatban, bemutatják a megtestesültség különféle felfogásait, illetve azok egymáshoz való viszonyát, újragondolják az én, az én-azonosság, a tudatos és tudattalan testhez kötődő vonatkozásait. A kötet szerzői arra vállalkoztak tehát, hogy a magyar olvasóközönség számára betekintést nyújtsanak az elme ezen alternatív megközelítéséről szóló vitákba a filozófia, a pszichológia és a gyakorlat szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kondor-a-megtestesult-elme//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave