Rákóczi István

Tengerek tengelye

Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században

Vasco da Gama és az Újvilág gyarmatosítása

„Keresztényeket és fűszereket jöttünk keresni!” – mondja a Calicutban elsőként partra lépő portugál. A mondat szállóigévé lett, bár a szavak fontossági sorrendje nemegyszer felcserélődött a 16. században zajló gyarmatosítás mindennapjaiban. Ám melyek voltak a Vasco da Gama-i út tényleges mozgatói, az olyannyira áhított fűszerek? Elsősorban Ázsia őshonos növényei, de néha állati termékek is, vagy mindkettő együtt. Ilyenformán felhasználásuk során több célt is szolgálhattak egyszerre, de rendszerint ízesítő vagy izgató, bódító illat- vagy gyógyszerek, sőt festékanyagok gyűjtőneveként találkozunk a fűszerszám elnevezéssel. Közülük csupán a bors válik igazán tömegfogyasztási cikké, míg társai Európában többnyire luxusigényeket elégítenek ki. Ilyeneknek tekinthető a mennyiségében szintén jelentős szegfűszeg, a szerecsendió, a fahéj vagy a gyömbér, amelyek az asztali örömöket növelik Európa-szerte. A bétel, a szantál, a benzoé, az aloé stb. azonban mind Keleten, mind az Óvilágban kizárólag a tehetős rétegek igényeit kielégítő gyógyszer- és illatszergyártás alapelemei.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 770 9

Történelem

„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” – írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődött az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekre és számos más kérdésre kínál újfajta választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határait, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. Amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a „bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más”. Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália és Kasztília szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rakoczi-tengerek-tengelye//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero