Rákóczi István

Tengerek tengelye

Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században


Dom Henrik infáns dicsérete

Ó, te szinte isteni herceg! A te dicsőséged, híred, neved úgy eltölti fülemet és elvakítja szememet, hogy nem tudom, melyiket védjem inkább. Hallom a számtalan barbár nép ártatlan lelkeinek könyörgéseit, melyek ősi nemzedékei a világ fennállása óta nem látták az isteni fényt, és akiket ügyességed, végtelen fáradozásod, munkálkodásod révén a helyes és üdvös útra térítesz, akiket megmártván a keresztelővízben és megkenvén a szent olajjal megszabadítasz e siralmas állapottól, és megismerik, mekkora tudatlanságban éltek elődeikhez hasonlóan. Ám el sem mondhatom, milyen áhítattal nézik az isteni hatalmat, miközben érdemeid jutalmáért esedeznek, amit nem is kifogásolhat az, aki jól megértette Szent Tamás és Szent Gergely bölcs mondásait arról, hogy ezek azok a lelkek, akik dicsőséget hoznak nekik ezen a világon.

Tengerek tengelye

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 770 9

„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” – írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődött az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekre és számos más kérdésre kínál újfajta választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határait, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. Amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a „bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más”. Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália és Kasztília szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rakoczi-tengerek-tengelye//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave