Rákóczi István

Tengerek tengelye

Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században

Hogyan ért Vasco da Gama Melinde városához, ahol békét kötött a királlyal, és címeroszlopot állíttatott; és mivel már volt mór kalauza, elindult Indiába, ahová meg is érkezett

Vasco da Gama folytatta útját, és a következő napon, amely a Feltámadás napja volt, minden hajóját zászlókkal díszítette fel, s az ünnep tiszteletére rendezett mulatozás közepette megérkezett Melindébe. Itt egy száműzöttel és az egyik mórral megüzente a királynak, hogy ki ő, és merre tart, és hogy szüksége van egy kalauzra, és tőle kérne egyet. A király megkapta az üzenetet, és bár a keresztény szót ugyanúgy gyűlölte, mint a mórok, de jó szándékú és okos ember volt. A mór elmesélte neki, hogyan jártak velük a mieink, és hogy milyen bátor emberek vagyunk a háborúban, de szelídek és barátságosak, amikor fogadtuk őket. Mivel a király nem akarta elveszíteni ilyen emberek barátságát cselszövéssel, mint ahogy más fejedelmek tették, akiknek kikötőjénél megálltak, elhatározta, hogy másképp viselkedik velük, amíg az ellenkezőjét nem látja annak, amit a mór mesélt neki. Késedelem nélkül elküldött két embert a kapitányhoz a mór és a száműzött társaságában, s kifejezte, mennyire örül eljövetelüknek. És hogy megnyugodjunk afelől, hogy segítőtársakat és barátságot találunk a kikötőben, biztosítékként elküldött neki egy aranygyűrűt, és kérte, szálljon partra, hogy találkozhassanak.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 770 9

Történelem

„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” – írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődött az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekre és számos más kérdésre kínál újfajta választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határait, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. Amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a „bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más”. Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália és Kasztília szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rakoczi-tengerek-tengelye//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero