Tengerek tengelye
Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században
Levél Brazília felfedezéséről
Pêro Vaz de Caminha (1450 körül – 1501)Tartalomjegyzék
- Tengerek tengelye • Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században
- Impresszum
- Előszó
- Tengerek tengelye
- Ibéria: Európa balkonja tengerekre néz
- A reconquista: Észak és Dél összeér
- Portugália: az Atlantikum Mediterráneuma
- Visszahódításból terjeszkedés: Észak-Afrika
- Tengerész Henrik körei
- Az Atlanti-óceán szigetei
- Hajók és hajózástudomány
- A part menti Nyugat-Afrika
- A felkészülés és a tervezés évei: út Indiába
- Amerika Kolumbuszra vár
- Az Atlantikum felosztása: Tordesillas, 1494
- Utak és útvonalak az Atlantikumban
- Vasco da Gama és az Újvilág gyarmatosítása
- Összegzés: a konkvisztádorok kora
- Felhasznált és ajánlott irodalom
- HAJÓZÁSOK AZ ÚJVILÁG FELÉ • Válogatás a 15–16. századi ibér atlanti utazások dokumentumaiból
- Antilháról vagy Szent Brandán szigetéről, ami nem bukkan elő • Leonardo Torriani Cremonese (16. század)
- A guineai események krónikája • Gomes Eanes de Zurara (1404? – 1474)
- Dom Henrik infáns dicsérete
- Miért nem merészkedtek a hajók a Bojador-fokon túl
- Miként haladt túl elsőként a lagosi születésű Gil Eanes a Bajador-fokon, és miként tért oda vissza Afonso Gonçalves Baldaia kíséretében
- A rabszolgák elosztása
- Hogyan ment Dinis Dias a négerek földjére és hozott foglyokat magával
- Dom Henrik infáns dicsérete
- II. János élete és cselekedetei • Garcia de Resende (1470 körül – 1536)
- India portugálok általi felfedezésének és meghódításának története • Fernăo Lopes de Castanheda (?–1559)
- Ázsia tíz könyve • João de Barros (1496–1570)
- Hogyan indult el Vasco da Gama Lisszabonból, és hogyan érte el azt a címeroszlopot, melyet Bartaolomeu Dias a Jóreménység fokán túl állított
- Hogyan sebesült meg Vasco da Gama egy lázadás során, amelyet a négerek a Szent Helén-öbölben robbantottak ki, és hogyan fedezett fel néhány nagyobb folyót, mikor folytatta útját, míg végül Mozambikba nem ért
- Hogyan kötött békét Vasco da Gama Mozambik uralkodójával, aki egy vezetőt ígért neki, hogy Indiába vezesse, miként szegték meg később a békét, és mi történt ezután
- Hogyan jutott egyezségre a sejk Vasco da Gamával és adott neki egy révkalauzt, aki elvezette Mombaçáig, ahonnan idejében elmenekült, mert e város lakosai elárulták, és miként jutott el Melindébe
- Hogyan ért Vasco da Gama Melinde városához, ahol békét kötött a királlyal, és címeroszlopot állíttatott; és mivel már volt mór kalauza, elindult Indiába, ahová meg is érkezett
- Hogyan üzent Vasco da Gama Calicut királyának, amikor megérkezett a város kikötőjébe, és utána hogyan találkozott vele
- Hogyan indult el Vasco da Gama Calicutból, hogyan érte el Angediva szigetét, és mi történt még vele, mielőtt hazaérkezett
- Hogyan indult el Vasco da Gama Lisszabonból, és hogyan érte el azt a címeroszlopot, melyet Bartaolomeu Dias a Jóreménység fokán túl állított
- Vasco da Gama 1497-es útja • Álvaro Velho (15–16. század)
- Levél Brazília felfedezéséről • Pêro Vaz de Caminha (1450 körül – 1501)
- A tapasztalat igazságai • Duarte Pacheco Pereira (kb. 1465–1533)
- Az új hajózások • Pedro Nunes (1502–1578)
- Tordesillasi szerződés, 1494
- Antilháról vagy Szent Brandán szigetéről, ami nem bukkan elő • Leonardo Torriani Cremonese (16. század)
- FÜGGELÉK/ANNEXES
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2022
ISBN: 978 963 454 770 9
„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” – írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődött az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekre és számos más kérdésre kínál újfajta választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határait, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. Amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a „bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más”. Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália és Kasztília szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.
Hivatkozás: https://mersz.hu/rakoczi-tengerek-tengelye//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero