Rákóczi István

Tengerek tengelye

Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században

Tordesillasi szerződés, 1494

A Mindenható Istennek a három személyben külön és az egylényegű Atyának, a Fiúnak és Szent Szellemnek a nevében. Tudtára és figyelmébe ajánltatik mindazoknak, akik csak látják ezt a köziratot, amely az Úr Jézus Krisztus születése szerinti ezernégyszázkilencvennégy június hava hetedik napján Tordesillas városában általunk, az írnok tanácsnokok és közjegyzők keze által került rögzítésre. Akképpen pedig, hogy jelen voltak a tiszteletre méltó Anrique Anriquez, a felséges és nagy hatalmú királyi hercegek, Don Fernando és Dona Isabel, Isten kegyelméből Kasztília, León, Aragónia, Szicília, Granada et cetera királyainak a főudvarmestere, valamint fenti Király és Királynő főszámvevője, Dom Goterre Cardenes (sic!) és Rodrigo Maldonado doktor, mindannyian Kasztília, León, Aragónia, Szicília, Granada etc. Királya és Királynője tanácsának tagjai, mint meghatározott tárgyaló képviselői egyfelől. Valamint másfelől a nagy tiszteletre érdemes Ruy de Sousa, Sagres és Biringel várura és az ő fia, Dom Joham de Sousa, a felséges és kiváló II. Joham, Isten kegyelméből Portugália, a tengeren inneni és túli Algarvék királyának és Afrikában Guinea urának fő súly- és útfelvigyázó tanácsnoka, valamint Aires de Almada, az udvar és kancellária főbírája, mindannyian a nevezett Portugál Királyi Úr tanácsának emberei. Mindkét fél követei és felhatalmazottai gyanánt a tárgyalók bemutatták volt az őket felhatalmazó és megbízó Felséges Uraik leveleit, amelyek az alábbiak és szó szerint az alábbi szövegével megegyezők. […]

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 770 9

Történelem

„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” – írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődött az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekre és számos más kérdésre kínál újfajta választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határait, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. Amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a „bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más”. Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália és Kasztília szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rakoczi-tengerek-tengelye//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero