Rákóczi István

Tengerek tengelye

Ibér terjeszkedés az Atlantikumban a 15–16. században

El eje de los mares

2006, el quinto centenario de la muerte del Descubridor de las Américas estará seguramente marcado por dignas conmemoraciones por parte de los especialistas. Celebraciones que evocan no solamente la memoria de Colón y de su singular obra, sino también el comienzo de una nueva época, en la que se inaugura la era planetaria global del mundo, gracias a los descubrimientos y a la consiguiente colonización. Ocasiones como ésta suelen ser aprovechadas por los historiadores para llegar a nuevas síntesis. En Hungría, el objetivo es mucho más modesto. Se evitan lugares comunes grabados en la memoria y se evidencian informaciones más amplias y más prudentes, o sea, se da una divulgación metodológicamente más moderna a las correlaciones existentes y revisitadas. Para alcanzar este objetivo, tenemos que establecer ciertos fundamentos ideológicos antes de encontrar las respuestas a las preguntas básicas. ¿Qué se entiende por descubrimiento, colonización y expansión? ¿Cuál es su contenido y su carácter? ¿A quién le corresponde esa expansión? En el contacto Europa-Ultramar ¿son las naciones individualizadas o la totalidad del continente la(s) que experimenta(n) un progreso en cuanto a su actividad y su papel en el mundo? Los dos países-balcón del litoral atlántico: España, que se vertebra en torno a Castilla, y su rival, el minúsculo Portugal, ¿por qué se oponen como concurrentes por la hegemonía del Atlántico, una región que para ellos posee importancia geo-estratégica? ¿Existen, por lo tanto, expansiones portuguesa y española respectivamente, o solamente una conquista ibérica única? ¿Cuándo comienza el proceso que culminará con el descubrimiento del Nuevo Mundo en 1492? ¿Cuáles serán sus consecuencias inmediatas y estructurantes? Responder las viejas preguntas de la primera globalización, será desafiante y provechoso – por lo menos eso esperamos – para interpretar también la situación actual, a nivel de correspondencias o consecuencias.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 770 9

Történelem

„A történelem olyan, mint a bifsztek sült krumplival, akárhol kéri az ember, mindenütt ugyanolyan az íze” – írja egy helyütt az argentin író, Julio Cortázar. Afrika, majd még inkább az Új Világ felfedezésének és gyarmatosításának története esetében sincs ez másképp. A tények, tézisek közhelyekké rögzültek az idők folyamán, a 16-17. századi ibér gyarmatosítás egyedi vonásai, ízei egybemosódtak, az Európa-centrikus látásmód pedig a konkvisztádor képét tolta előtérbe. Ilyen helyzetben, véli a szerző, aki az ELTE Portrugál Tanszékének kutató professzora és az Európai Expanzió Program alapító vezetője, egy népszerű formában megírt mű is alkalmas lehet bizonyos tévképzetek eloszlatására, ha a tényeket más megvilágításban tárgyalja, ha az olvasók ismereteit bővíti, árnyaltabbá teszi, kérdéseket fogalmaz meg, és válaszokat keres rájuk. Mi a felfedezés, a gyarmatosítás, a terjeszkedés fogalma és tartalma, mi határozza meg jellegét? Mikor kezdődött az a folyamat, amely 1492-ben Amerika felfedezésével érte el tetőpontját, és milyen következményeket hozott magával? Miért kapott kosarat a zseniális intuícióval hajózó Kolumbusz a lisszaboni udvartól? Miért került Brazília portugál kézre? Milyen folyamatokat indítottak el a korai itáliai vállalkozások, és milyen eseményeknek teremtettek ezzel keretet jóval később szerte Európában? Ezekre és számos más kérdésre kínál újfajta választ ez a könyv, amely egy politikatörténeti eseményt, az 1494-es tordesillasi szerződét állította a középpontjába. Azt az egyezményt, amely elsőként rögzítette két terjeszkedő világhatalom érdekszférájának a határait, és osztotta a Földet egy spanyol és egy portugál féltekére. Amúgy pedig arról is szól a könyv, hogy a „bifsztek íze sült krumplival itt és ott más és más”. Vagyishogy az egykori Hispania Christánából egyedivé vált Portugália és Kasztília szükségszerűen járt be különböző utakat a felfedező-gyarmatosító Európa előőrseként a világtengereken.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rakoczi-tengerek-tengelye//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero