Tervezés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akarati szakasz kezdetén, a szándékot részletes cselekvési tervbe kell fordítani, amely a kívánt viselkedés végrehajtásának lépéseit, módjait foglalja magában. Egy szándék nagyobb valószínűséggel alakítható cselekvéssé, ha az egyén megtervezi a cél eléréséhez és a felmerülő akadályok legyőzéséhez szükséges lépéseket. [22, 33]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel válnak ugyanis megelőzhetővé a nem megfelelő, a szokások berögzültsége miatt megjelenő spontán, de a cél eléréséhez alkalmatlan viselkedéses válaszok [21] (például ha valakinek évek óta úgy telik az estéje, hogy hazaér a munkából, vacsorázik, letusol, és beül a tévé/számítógép elé, akkor ez a már-már automatikusan megjelenő szokás csak úgy változtatható meg, ha előre és tudatosan eltervezi, hogy a hazaérkezés után például egyből átöltözik, és elmegy kocogni, mielőtt megpihenne).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmélet megkülönbözteti a tervek két típusát, a cselekvés-, illetve a megküzdéstervezést, amelyeket előremutató önszabályozó stratégiaként azonosít. [21] Ezek nélkül az egyén próba-szerencse módon próbálná kialakítani a viselkedését (például a „ha úgy alakul, elmegyek kocogni” típusú szándékból ritkán lesz megvalósult testmozgás), pazarolva ezzel az erőforrásait. [31] E folyamatban természetesen jelentős szerepet játszik az egyén önismerete és korábbi tapasztalatai is, amelyek alapján tudatosíthatja magában a saját gyengeségeit és a rá egyénileg jellemző kockázati tényezőket. [31] Érdemes tehát végiggondolni – ahogy erről már szó esett –, hogy az adott problémaviselkedés mely helyzetekben jelenik meg legvalószínűbben, és ezek hogyan kerülhetők el (például ha az egyén tudja, hogy a barátaival való esti szórakozás közben nem tudja megállni, hogy ne fogadjon el tőlük egy szál cigarettát, kerülje el ezeket a programokat mindaddig, amíg nem tud könnyebben nemet mondani a dohányzásra, vagy nyomatékosan kérje meg a barátait, hogy ha támogatni akarják ők, ne kínálják cigarettával – ezek mind részei lehetnek az életmód-változtatásra irányuló tervek kialakításának).
 
Cselekvéstervezés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cselekvéstervezés alapvető szerepet játszik a szándék viselkedéssé formálásának folyamatában, részletes választ adva a mikor, hol, hogyan kérdésekre adott cselekvés esetén. [33] Azáltal, hogy a cselekvési tervek a helyzet jellemzőit (mikor és hol) összekapcsolják az előre eltervezett, szándékolt viselkedéssel (mit és hogyan), egy idő után az adott viselkedés szinte automatikusan, tudatos erőfeszítés nélkül megvalósulhat, amikor a releváns helyzeti ingerek megjelennek. [22] E tervek gyakorta „ha…, akkor” kapcsolatban jelennek meg (például az egyén elhatározása esetén, hogy hétfőn, szerdán és pénteken fél órát sportol, e terveket az idői tényező fogja aktiválni: „ha hétfő van, akkor este elmegyek futni”), ezen kapcsolatok pedig idővel egyre erősebbé válnak, és az egyénnek egyre kevesebb tudatos erőfeszítésbe kerül a tervei megvalósítása (idővel a tervezett napok és a tervezett viselkedés kapcsolódása ugyanúgy rutinszerű szokássá alakul, ahogy idővel minden viselkedés szokásszinten rögzülhet). Mivel azonban az ellentétes szokásjellegű válaszok (a fenti példánál maradva: például a munka utáni pihenés rutinja), a versengő szándékok (egy esti program) vagy az aktuális körülmények (például az egyén fáradtsága a nap végén) befolyásolhatják a tervek kivitelezését, [31] így a szilárd meggyőződés, hogy a személy képes kivitelezni az adott viselkedést (személyeshatékonyság-érzés), alapvető fontosságú a cselekvés végrehajtásához. [19]
 
Megküzdéstervezés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megküzdéstervezés az egyén számára kockázatot jelentő, komplex helyzetek anticipációját (például ha valamilyen akadály miatt nem kivitelezhető a tervezett cselekvés), előrelátását és az azokra adható alternatív, megküzdő válaszokat foglalja magában. E stratégia így az akadályokra fókuszál, és mentális szimuláció (alternatívák keresése gondolati síkon) segítségével teszi elkerülhető egy adott kockázati szituációban az automatikus, ám nemkívánatos viselkedést [21] (a fenti példához visszatérve: ha az egyén tudja előre, hogy szerda este, amikor sportolni szokott, részt kell vennie egy programon, választhatja azt az alternatív tervet, hogy a sportolást átteszi kedd vagy csütörtök estére, illetőleg a szerdai nap más időpontjára). E stratégia is előremutató jelleggel működik tehát, amikor az egyén a konkrét megküzdő válaszokat jövőbeli szituációkra dolgozza ki. [31] E két konstruktum esetében a közvetítő (észlelési, figyelmi és emlékezeti) folyamatok megegyeznek, ám tartalmuk és a céljuk különböző: a cselekvéstervezés a feladatot elősegítő, míg a megküzdéstervezés a figyelemelterelődést gátló stratégiaként funkcionál. [31]
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave