3.3.2. Konstitúciós vulnerabilitási (sérülékenységi), biológiai modellek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__62/#m943szu_f4332_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__62/#m943szu_f4332_p1)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__62/#m943szu_f4332_p1)
A konstitúciós sérülékenység modellje szerint a személyiség és az egészségi állapot között inkább csak statisztikai összefüggések vannak, amelyek hátterében egy mögöttes harmadik változó, a korai biológiai válaszok állnak. Az elképzelés szerint ezek a biológiai gyökerek mind a személyiség kifejeződésére, mind a betegségekkel kapcsolatos sérülékenység mértékére (külön-külön) hatást gyakorolnak, azonban a személyiség és a betegségekkel szembeni sérülékenység között közvetlen kapcsolat nincs. Ezen biológiai válaszok hátterében genetikai tényezők, prenatális vagy perinatális hatások, illetve a központi idegrendszer fejlődésére ható szocializációs sajátosságok egyaránt állhatnak. [131] Noha valóban bizonyított, hogy számos, az egészséggel is összefüggésbe hozható személyiségjellemző legalább részben öröklött, [132] és így biológiai alapokon nyugszik, a modell érvényességének vizsgálata eddig csak kisszámú empirikus kutatás tárgyát képezte. Ezek egyike [133] igazolta, hogy az ellenséges (hosztilis) személyiség számos viselkedéses, egyszersmind fiziológiai jellemzője (úgymint a megnövekedett agresszió/ingerlékenység, valamint a megnövekedett szimpatikus és csökkent paraszimpatikus idegrendszeri aktivitás) hátterében egyetlen „elváltozás”, az agyi szerotoninrendszer diszfunkciója áll. A megnövekedett szimpatikus aktiváció miatt a hosztilis személyek szervezetében megemelkedik a katekolamin és a koleszterin szintje, ami molekuláris szinten befolyásolja a makrofág aktivitást, amely mind az ateroszklerotikus folyamat sebességére, mind a tumorfejlődésre (onkogenezis) hat, és így a koszorúér-betegség és egyes daganatos megbetegedések kialakulásához vezethet – igazolva ezzel jelen elmélet érvényességét.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__62/#m943szu_f4332_p2 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__62/#m943szu_f4332_p2)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__62/#m943szu_f4332_p2)
Így tehát azáltal, hogy jelen modell figyelembe veszi a biológiai és a környezeti tényezők komplex egymásra hatását a személyiség kialakulása kapcsán, [132] felhívja a figyelmet a személyiség biológiai aspektusainak lehetséges közvetítő (és így összekötő) szerepére az egészségi állapot vonatkozásában. [131]