Kriska György, Karkus Zsolt

A biológia tanításának elmélete és gyakorlata


Megvilágítás

Makrofotózáskor mindig a legszűkebb rekesznyílással kell fotóznunk ahhoz, hogy elérjük a lehető legnagyobb mélységélességet. Sokszor a legszűkebb rekesznyílás alkalmazásával sem érhető el, hogy például egy nagy nagyítású rovarfotón az ízeltlábú közelebbi és távolabbi testrészei is teljesen élesek legyenek. A szűk rekesznyílás miatt az esetek többségében valamilyen mesterséges fényforrást is szükséges alkalmaznunk. Erre a legalkalmasabb eszköz a villanófény. Makrofotózáskor a fényképezendő tárgy közel helyezkedik el a sztereoobjektívhez, ezért el kell érnünk, hogy a vaku fénye így is jól megvilágítsa az objektumot. Az egyik megoldás az lehet, ha a fényképezőgéphez egy vakusín segítségével rögzítjük a vakut. Mivel a vaku nem a fényképezőgép vakupapucsához kapcsolódik, vakuzsinórral kell összekötnünk a fényképezőgépet a vakuval. Makrofotózásnál jól használható az úgynevezett körvaku és az ikervaku is, amelynél két villanófény biztosítja a fotótéma egyenletes megvilágítását (9.35. ábra). A villanófény színhőmérséklete megegyezik a napfényével, ezért fotózáskor lehetőségünk van a kétféle fényforrás kombinálására is.

A biológia tanításának elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 787 7

A szerzők által jegyzett 2015-ös kiadású, azonos című kötet az utóbbi évtized egyetlen átfogó biológia szakmetodikával foglalkozó felsőoktatási tankönyve erősen hiánypótló munka, de az elmúlt évek során a kiadvány veszített korszerűségéből. Ennek több oka is van:

  • A közoktatásban, köznevelésben jelentős szervezeti és tartalmi átalakulások történtek, melyek a biológia tantárgyat is nagymértékben érintették;
  • teljesen megújult az oktatás technikai háttere;
  • a kognitív pszichológiai és pedagógiai kutatások legújabb eredményei is sürgetik a tantárgy-pedagógiák innovációját, modernizációját;
  • a társadalmi változások következményeként a köznevelési rendszer új követelményeknek, kihívásoknak kell hogy megfeleljen, többek között stratégiai feladattá vált a természettudományos továbbtanulás ösztönzése és a környezetkultúra, a környezettudatos magatartás fejlesztése.

A fent leírtak miatt a tankönyv új kiadása sürgetővé vált. Az átdolgozott műben célkitűzésünk a következők megjelenítése volt:

  • a biológia tantárgy helyének és szerepének bemutatása a nemzeti köznevelés rendszerében az új tartalmi szabályozók (a 2020-tól bevezetett NAT és kerettantervek) szellemiségének megfelelően;
  • az oktatásmódszertan új eredményeinek, illetve az aktuális nemzetközi trendek (pl. IBST, inquiry based science teaching) ismertetése, a hazai viszonyokhoz történő adaptálása;
  • az új oktatástechnikai és online oktatási eszközök biológia oktatásában alkalmazható módszertana, a digitális és hagyományos laboreszközök együttes használatának elősegítése;
  • a modern pedagógiai irányzatok módszereinek (konstruktív pedagógia, kompetenciaalapú oktatás, kooperatív csoportmunkák) természettudományos tartalmakkal történő megtöltése, interdiszciplináris szemlélettel;
  • a környezetkultúra, környezetetikus magatartás és a helyes egészségmagatartás fejlesztése a biológia tantárgyhoz kapcsolódó környezeti nevelésen keresztül.

A kiadvány és terjedelmes digitális melléklete minden olyan felsőoktatási intézményben felhasználható, ahol biológiatanár-képzés folyik, de az új eredmények és módszerek közlése és feldolgozása miatt a gyakorló biológiatanárok, illetve a továbbképzésüket végző intézmények körében is jelentős érdeklődésre számíthat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kriska-karkus-a-biologia-tanitasanak-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave