A koronavírus-járvány terjedése a B2B (Business-to-Business, vállalkozások számára értékesített rendezvények) és a B2C (Business-to-Consumer, véghasználó fogyasztók számára értékesített rendezvények) események alakulására egyformán negatívan hatott. Míg a kormányok által bevezetett utazási korlátozások és egyéb szabályozások miatt a B2C rendezvények szervezése 2020-ban teljesen megszűnt, addig a személyes találkozók, üzleti rendezvények piacán „roham” indult a rendezvények digitális platformokon történő lebonyolítására. Sok B2B eseményt azonban nem tudtak hirtelen a virtuális térbe áthelyezni, így azokat lemondták vagy elhalasztották. A halasztások először csak néhány hónapra vonatkoztak, azonban a járványhelyzet súlyossága ezt felülírta, és néhány hónap után már 2020 nyara helyett őszre, majd 2021 év elejére, végül 2021 második felére és 2022-re tetették át a megrendelők azokat az eseményeiket, melyeket virtuális módon nem lehetett vagy nem akartak megtartani. A nemzetközi üzleti rendezvények folyamatos elhalasztása időbeli spirált eredményezett. Ennek következtében a bizalom fokozatosan csökkent, bizalmi erózió indult el, amely magával hozta a jövő rendezvényiparának egyik legfontosabb trendjét: a lemondási feltétek ügyfélközpontú, rugalmas kialakítását. Jól példázza a helyzetet, hogy 2020 tavaszán, a lezárások nagyon korai szakaszában a Facebook és a Microsoft multinacionális vállalatok nyilvánosan is bejelentették, hogy az összes fontosabb üzleti rendezvényüket elhalasztják 2021 tavaszáig. Akkor ezek a világ vezető nagyvállalataitól származó nyilatkozatok szélsőségesnek és destabilizálónak tűntek a nemzetközi rendezvényipar szereplői számára, hiszen kezdetben az érintettek mindösszesen néhány hónap kimaradással számoltak a piacon, azonban a későbbi trendadatok alátámasztották a multinacionális vállalatok döntéseinek megalapozottságát. 2021 tavaszától kezdődően üzleti rendezvényeket országonként eltérő, szigorú szabályozások betartása mellett lehet tartani.