Tóth József (szerk.)

Jövőformáló humán tudományok


A második migrációs hullám

Az első világháborúhoz köthető második migrációs hullám csoportjai nagy százalékban a trianoni szerződés utáni, már nem Magyarországhoz tartozó területekről érkeztek. Ők elsősorban a földmunkásrétegből, paraszti sorból jött szegényebb, dolgos emberek voltak. Több tízezren érkeztek, és álltak be az ország fő exportcikkét jelentő kávé- és cukornádültetvényeken dolgozók közé (Szilágyi, 2003). Sokaknak azonban mélyen az elvárásaik alattinak bizonyult ez az életforma, és az otthon még ígéretesnek tűnő munkalehetőségeket otthagyva, más bevándorló közösségekkel koncentrálódva, nagyvárosokban szerencsét próbálva folytatták az életüket. Az első világháborús bevándorlók helyzetét nehezítette, hogy a magyar külképviseletek hivatalosan nem tudtak foglalkozni olyan személyekkel, akiknek nem magyar útlevele volt. Trianon után az elszakadt országrészek polgárainak nagy része kénytelen volt feladni magyar útlevelét, és számukra a román, csehszlovák, jugoszláv, osztrák útlevelek a konzulátussal – és ezáltal Magyarországgal – való kapcsolattartás zsákutcáját jelentették (Kóbori et al., 2017).

Jövőformáló humán tudományok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 803 4

A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságával közösen adott otthont 2020. november 9–10-én a Magyar Tudomány Ünnepe 2020 tiszteletére rendezett „Jövőformáló humán tudományok” című kétnapos nemzetközi tudományos konferenciának. A Kar tudományos konferenciája ezen központi gondolat köré szerveződött, kiemelve a tudomány rendszerközpontú szemléletét. Az elhangzott előadások megmutatták, hogy a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, az interkulturális germanisztika és a fordítástudomány, valamint a nevelés- és a társadalomtudomány mely területeken haladta meg korábbi eredményeit, azok mennyire váltak a tudomány stabil, időtálló értékeivé. A folyamatos jövőképformálás állandó perspektíva- és paradigmaváltással jár együtt, mindeközben új és újabb tudományos módszereket alkalmazva. Az adott tudományterületeken az ezekkel együtt járó szemléletváltozás, illetve annak előrevetítése volt a konferencia központi témája. A tudományos eredményeket felhasználók számára így adott a közeljövőben a fejlődés folyamatos fenntarthatósága és ezzel együtt újabb és újabb tudományos eredmények létrehozása. A tudományos konferencia azt az értékrendet hirdette, miszerint az anyanyelvre és idegen nyelvre épülő, versenyképes tudás formálása a társadalmi fejlődés szempontjából alapvető nemzeti érdek. A „Jövőformáló humán tudományok” mottó minden, digitális világunkban a Karon művelt tudományterület kutatójának legfőbb motivációját is hangsúlyozza, amellyel előbbre viheti a tudomány fejlődését, adott esetben megváltoztathatja az emberek gondolkodásmódját és így az emberek életét is. A több szekcióban elhangzott huszonöt hazai és külföldi kutató előadása mellett külön szekcióban tizenöt előadással helyet kaptak a Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatóinak a témához kapcsolódó kutatási eredményei is.

Jelen tanulmánykötet, amely nem a konferencia köteteként szolgál, az elhangzott szerteágazó kutatási témák azóta tovább érlelt gondolatainak bemutatására koncentrál. A kötet betekintést enged a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar intézeteiben folyó jövőformáló kutatómunkába, amelyet a különböző tudományágak – a nyelv-, az irodalom- és a kultúratudomány, valamint a társadalom- és a neveléstudomány – egymásmellettisége és egymáshoz kapcsolódása jellemez. A tanulmányok megmutatják a különböző diszciplínák jövőformáló és így az egyes tudományterületek fejlődését előrevetítő erejét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/toth_jovoformalo-human-tudomanyok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave