Juhász József

Hidrogeológia


A hasadozott kőzetek kétfázisú gravitációs vízvezetése

A hasadékokban kialakuló vízmozgás az összefüggő hasadékrendszer különböző vízvezető elemeiben egyszerre lehet mikroszivárgás, lamináris, átmeneti, illetve turbulens szivárgás egyaránt. A mikrohasadékokban részben mikroszivárgás, részben lamináris szivárgás alakul ki. Ha a sima falú hasadékot vizsgáljuk, azt találjuk, hogy 1 mm szélességig még I = 1 — szabad tükrű víz esetén a természetben előforduló maximális — esés esetén is lamináris szivárgás jelentkezik. Gyakorlatilag tehát a tektonikus eredetű hasadékrendszerben lamináris vízmozgást találunk. Az 1 mm-nél szélesebb hasadékok már eróziós tágítással keletkeztek — esetleg hajlított kőzetréteg húzott zónájában —, s így már lényegesen kevesebb van belőlük, mint a mikrorepedésekből. Általában sima falú, illetve kevéssé érdes hasadékokban kb. 3 mm szélességig átmeneti vízmozgás jelentkezik a természetben előforduló eséseknél. Az ennél szélesebb hasadékokban, járatokban a víz turbulensen mozog beszivárgáskor.

Hidrogeológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 830 9

A hidrogeológia a felszín alatti vizek elhelyezkedésével, mozgásával, a természetes és az ember által módosított víz körforgalmával foglalkozik. Hazánk földtani felépítése a felszín alatti vizek ismeretét, a bányászat, a mélyvízépítés és magasépítés, a vízbeszerzés, a vízvédelem és a vízkárelhárítás szempontjából egyaránt fontossá teszi. A mű célja a hidrogeológia tudományterületének egységes rendszerben való tárgyalása az alapoktól a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodáson át a vízkészletvédelemig, az elmélettől a gyakorlati megoldásig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-hidrogeologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave