MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Hidrogeológia
Talajvízjárás
A talajvízállás évi menete (talajvízjárás) ha csak csapadékból táplálkozik, körülbelül a hőmérséklet-ingadozás szabályosságát mutatja. Ez a nagyfokú szabályosság megállapítható minden olyan kútnál, amelynél a vízállás kialakításában a csapadék és a párolgás az uralkodó tényező, nincs jelentős hozzáfolyás, és a talajvíz tükre nincs mélyen. A talajvízállás az északi félteke mérsékelt övi területén, március-május hónapokban a legmagasabb. Csapadékos és korán véget érő tél esetén a maximum március-április hónapokban, száraz tél után májusban jelentkezik. A minimum október (szeptember–november) hónapokban szokott bekövetkezni. A csapadékból táplálkozó talajvíz járása a csapadék járásával megegyező tendenciát mutat (9.40. ábra). Az ábrán Szabó GY. (1960) feldolgozásában öt budapesti talajvízkút átlagos ingadozását és a csapadékmennyiség átlag körüli ingadozását láthatjuk a kutak adataihoz képest 5 hónapos előretartással (megelőző év augusztusától tárgyév júliusáig). Szabó feldolgozása szerint ez 15–20 éves periódusokat mutat, megegyezően a csapadékeloszlás periódusával.
Tartalomjegyzék
- HIDROGEOLÓGIA
- Impresszum
- ELŐSZÓ A HARMADIK KIADÁSHOZ
- ELŐSZÓ A MÁSODIK KIADÁSHOZ
- BEVEZETÉS
- ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS TELEPTAN
- 1. A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS GÁZ EREDETE
- 2. A KŐZET
- 3. A PÓRUSTARTALOM
- 3.1. A víz
- 3.2. A gázok néhány fizikai tulajdonsága
- 3.3. A víz gáztartalma
- 3.4. A víz eredetének és korának vizsgálata izotópokkal
- 3.5. A felszín alatti víz osztályozása
- 4. A KŐZETEK VÍZRAKTÁROZÁSI JELLEMZŐI, TÁROZÁS, VÍZZÁRÁS
- 4.1. Kristályvíz
- 4.2. Gőz állapotú víz
- 4.3. Adszorbeált, erősen kötött vízburok
- 4.4. Gyengén kötött higroszkópos vízhártya
- 4.5. Függő víz
- 4.6. Néhány vízraktározási jellemző kapcsolata
- 4.7. A mikroerők nagysága
- 4.8. Szabad víz; szabad hézagtérfogat
- 4.9. A szilárd kőzetek vízraktározása
- 4.10. A tárolási tényező
- 4.11. A kőzet vízzáró és vízvezető tulajdonsága
- 4.1. Kristályvíz
- 5. A VÍZ MOZGÁSA A KŐZETBEN
- 5.1. A nedvesség mozgása
- 5.2. Kétfázisú gravitációs vízelvezetés porózus kőzetben
- 5.3. A kétfázisú gravitációs szivárgás jellemzőinek meghatározása porózus kőzetben
- 5.3.1. Az áteresztőképesség
- 5.3.2. A szivárgási tényező
- 5.3.3. A szivárgó tér vastagsága
- 5.3.4. A többlet vízoszlop
- 5.3.5. Az áteresztőképesség meghatározása számítással
- 5.3.6. A szivárgási tényező meghatározása számítással
- 5.3.7. Az áteresztőképesség és a szivárgási tényező meghatározása laboratóriumi kísérlettel
- 5.3.8. A szivárgási tényező meghatározása a helyszínen
- 5.3.9. A szivárgási tényező meghatározási pontosságának összehasonlítása
- 5.3.10. A vízszállító képesség meghatározása
- 5.3.11. Az anizotrópia
- 5.3.12. A szabad hézagtérfogat helyszíni meghatározása
- 5.3.13. A tárolási tényező helyszíni meghatározása
- 5.4. A hasadozott kőzetek kétfázisú gravitációs vízvezetése
- 5.5. Háromfázisú szivárgás
- 5.6. A kőzetek nyomásvezető és vízszintvezető képessége
- 5.7. Vízmozgás zárt kapillárisban
- 5.1. A nedvesség mozgása
- 6. A KŐZET ÉS A PÓRUSTARTALOM NYOMÁSVISZONYAI
- 7. A FELSZÍN ALATTI VÍZ HŐMÉRSÉKLETI VISZONYAI
- 8. A GEOHIDROLÓGIA ALAPELEMEI
- 8.1. Csapadék
- 8.2. Beszivárgás
- 8.3. Az élő vízfolyás hatása a talajvízre
- 8.4. Tavak hatása a talajvízre
- 8.5. Időszakos vízfolyásból elszivárgó vízhozam
- 8.6. Evapotranszspiráció
- 8.6.1. Evaporáció
- 8.6.2. Transzspiráció
- 8.6.3. Az evapotranszspiráció közelítő meghatározása
- 8.7. Elfolyás a vizsgált területről
- 8.8. Hozzáfolyás a vizsgált területhez
- 8.1. Csapadék
- MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES TELEPTAN
- 9. A TALAJVÍZ
- 10. RÉTEGVÍZ (PORÓZUS KŐZETEK VIZE)
- 11. A HASADÉKOS TÁROLÓKŐZET VIZE
- 12. A FELSZÍN ALATTI VÍZ FELSZÍNRE BUKKANÁSA
- HARMADIK RÉSZ A TERMÉSZETES ÉS KITERMELHETŐ VÍZKÉSZLET ÉS ANNAK VÉDELME
- 13. A VÍZHÁZTARTÁS ÉS A VÍZKÉSZLETSZÁMÍTÁS ALAPJAI
- 14. A VÍZTERMELÉS SORÁN JELENTKEZŐ BELSŐ ÖSSZETEVŐK
- 15. A KOMPONENSENKÉNT KITERMELHETŐ HOZAM A VOLUMETRIKUS KÉSZLETBŐL
- 16. A KITERMELHETŐ VOLUMETRIKUS VÍZHOZAM
- 17. A KITERMELHETŐ DINAMIKUS VÍZKÉSZLET
- 17.1. Általános megállapítások
- 17.2. Kitermelhető talajvízkészlet
- 17.3. Kitermelhető parti szűrésű vízkészlet
- 17.4. Kitermelhető rétegvízkészlet
- 17.5. Kitermelhető karsztvízkészlet
- 17.6. A kitermelhető készlet meghatározása számítógéppel
- 17.7. Változások a kitermelés során
- 17.8. A természetes víz egyes összetevőinek földtani és kitermelhető készlete
- 17.1. Általános megállapítások
- 18. A KITERMELHETŐ DINAMIKUS VÍZKÉSZLET NÖVELÉSE
- 19. A VÍZKÉSZLETEK VÉDELME
- NEGYEDIK RÉSZ HIDROGEOLÓGIAI KUTATÁS
- 20. A KUTATÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
- 21. A KUTATÁS MŰSZAKI ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI
- 22. HIDROGEOLÓGIAI MEGISMERÉS
- IRODALOM
- JELÖLÉSEK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 830 9
A hidrogeológia a felszín alatti vizek elhelyezkedésével, mozgásával, a természetes és az ember által módosított víz körforgalmával foglalkozik. Hazánk földtani felépítése a felszín alatti vizek ismeretét, a bányászat, a mélyvízépítés és magasépítés, a vízbeszerzés, a vízvédelem és a vízkárelhárítás szempontjából egyaránt fontossá teszi.
A mű célja a hidrogeológia tudományterületének egységes rendszerben való tárgyalása az alapoktól a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodáson át a vízkészletvédelemig, az elmélettől a gyakorlati megoldásig.
Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-hidrogeologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
