Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


Műtárgykölcsönzés

A múzeumoknak nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági fenntarthatósága is nagymértékben függ a kiállításaiktól, hiszen ezekkel tudnak újabb és újabb látogatókat megszólítani. A saját gyűjteményükből rendezett kiállítások mellett rendszeresen kölcsönöznek további műtárgyakat, így a világ múzeumai között folyamatos a műtárgyak utaztatása. A gyűjtemények relatív páratartalmára (RH) vonatkozó előírások az 1980-as években nagyon szigorúak lettek, miután Garry Thomson The Museum Environment (1986) című könyve megjelent, ami világszerte felhívta a múzeumi szakemberek figyelmét a kedvezőtlen múzeumi körülmények kockázataira. Az előírásokban jellemzően 50%-os relatív páratartalmat határoztak meg alapértéknek, és ettől 5%-kal lehet eltérni. Ezek a specifikációk általában az ellenőrzési módszerek teljesítményén alapultak, nem pedig a műtárgyak optimális tárolási követelményein. Ezt az értéktartományt rendkívül költséges elérni, mind a berendezésekre fordított beruházások, mind a működési költségek esetében. Általános egyetértés van abban, hogy a környezettudatos működés érdekében felül kell vizsgálni a műtárgymegőrzés valós követelményeit, és ki kell dolgozni olyan megoldásokat, amelyek segítségével szabályozni és mérsékelni lehet a nagy energiaigényű rendszerek üzemeltetését.

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave