Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


Az óceánok és tengerek védelme

A tengerparti és tengeri turizmus leginkább a fejlődő kis szigetországokban (SIDS) fontos szegmens; az egészséges tengeri ökoszisztémára épít. Az integrált tengerparti övezetkezelés segít megőrizni a tengeri ökoszisztémát, ami elengedhetetlen a turizmusfejlesztés szempontjából, és összhangban van a 14.7. céllal: „2030-ra növelje a SIDS-ek és az LDC-országok gazdasági előnyeit a tengeri erőforrások fenntartható felhasználása, többek között a halászat, az akvakultúra és a turizmus fenntartható gazdálkodásán keresztül”. A fejlődő kis szigetországok számára a turizmus az elsődleges gazdasági tevékenység, ezáltal teljes mértékben függnek annak sikerességétől, amit az is alátámaszt, hogy a GDP 98,5%-a a turizmusból származik. Minden helyi lakosra 10+ turista jut. A turizmus szerepe tehát meghatározó, hiszen negatív hatással lehet az ökoszisztémára és a kulturális hitelesség megőrzésére, ugyanakkor munkahelyeket teremt és elősegítheti az külföldi befektetéseket, ezért ezekben az országokban különösen fontos, hogy a turizmus minimalizálja a káros hatását és maximalizálja az előnyeit.

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave