A turizmus a szolgáltatások széles skáláját foglalja magában a közlekedéstől a szálláshelyekig, ami egyben lehetőséget teremt a látogatóknak, hogy kölcsönhatásba kerüljenek utazási élményük számos elemével, legyen az természeti táj, a lokális közösség vagy a desztináció egyéb erőforrása (Hegedüs–Lontai-Szilágyi 2019). A látogató felelős viselkedés iránti elkötelezettségét az utazással kapcsolatos döntéseivel, valamint az utazás során tanúsított magatartásával határozhatjuk meg leginkább (Kasza-Kelemen 2015). Ezeket a döntéseket nagyban befolyásolják az utas élményszerzéssel kapcsolatos várakozásai, amelyek egyben kihatnak látogatásának következményeire is. Az utazással kapcsolatos döntés a desztináció, az utazási mód és a szálláshely megtervezésével és kiválasztásával indul (Seddighi–Theocharous 2002). Az üdülési csomag egyes elemein belüli döntés nagyban befolyásolja, mekkora terhet ró a látogató a környezetére. A turizmusban megvalósuló felelős fogyasztás a hatékony közlekedési eszközök bevonásával (Martens–Spaargaren 2005), az utazási távolság csökkentésével (van den Bergh–Verbruggen 1999), az öko- és/vagy felelős szempontokat követő szolgáltatók preferálásával, a látogatók nem tolakodó, a helyi lakosság érdekeit tiszteletben tartó viselkedésével (Budeanu 2007) írható le mindenekelőtt. Utóbbi kapcsán a viselkedés környezeti hatásai között sorolható fel továbbá a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatás vagy a helyi közlekedéshez választott eszközök levegőszennyezése. Idetartozik az is, ha a desztináció jól kialakított hulladékkezelési megoldásokkal rendelkezik, de az utas ezt figyelmen kívül hagyja, és szemetel. Társadalmi, illetve kulturális szempontból a helyi lakosság turizmus által befolyásolt életminőségét említhetjük meg. A lakosok és a látogatók közötti kulturális, státuszbeli, gazdasági és vallási különbségek konfliktusokhoz vezethetnek, ami a helyiek megosztottságával társulhat, és negatív hozzáállását válthat ki a turizmussal szemben (Holloway 1998, in Budeanu 2007). A turisták helyszínen elköltött pénze határozza meg továbbá azt is, hogy az adott desztináció mennyire kényszerül importálni bizonyos termékeket, vagy meg tudja-e oldani az igények kielégítését lokális erőforrásaiból. Könnyen belátható, hogy ezek az aprónak tűnő döntések összegződve jelentős terheléssel társulhatnak. A turisztikai élmények fenntarthatósági kontextusban történő tervezése ennek megfelelően összetett, számos szempontot érintő feladat.