Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


Összegzés

A fejezet során bemutattuk a turisztikai élmény fogalmát, kibővítve Breiby et al. (2020) fenntartható turisztikai élményre vonatkozó meghatározásával, majd kitértünk arra, hogy a tervezői gondolkodás (Design Thinking) hogyan és milyen lépések mentén támogathatja a látogatók döntéseit befolyásoló tényezők megértését és a fenntarthatóság szempontjai hogyan illeszthetők be a turisztikai élmény tervezésének folyamatába úgy, hogy a piacon elérhető választások átalakításával (choice editing1) ezek a szempontok is a mainstream részévé válhassanak. Az élmény tervezőigondolkodás-alapú megközelítése a tervezés minden szakaszába bevonja az érintetteket, különös tekintettel a látogatóra (Jernsand et al. 2015, Tussyadiah 2014) – ezáltal biztosítva, hogy a tervezési folyamat eredményei szélesebb körű társadalmi igényeket elégítsenek ki. Mindez mozgatórugója lehet az UNWTO (2020b) által is megfogalmazott, fenntarthatóság iránt elkötelezett átalakulásnak (Wetter-Edman 2014).

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave