Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


Összegzés

Jelen fejezetünk célja az volt, hogy áttekintsük a túlturizmus problémáit általánosságban és Budapesten az újrapozicionálási irányok mentén, új termékfejlesztési javaslatokkal szolgáljunk a pandémia utáni magyar főváros fenntarthatóbb irányai érdekében. Ez olyan élményalapú ajánlatok, magterületen kívüli programok tervezésével történhet, amelyek egyrészt alternatívát nyújtanak azoknak, akiket a főváros meg kíván célozni a tömeges helyszínek helyett vagy mellett, másrészt a szórakozni kívánó rétegnek is nyújthat opciókat a belvárosi, a helyieket nagyon zavaró partiturizmus helyett. Ezt az előfeltevésünket a sokszínű, sok negyeddel rendelkező, alternatív és bevonó élményeket biztosító, csodás természeti környezetben fekvő városról még 2019-ben alkottuk meg, és ezen irányok kutatása állt a fentiekben bemutatott kutatásunk fókuszában, Budapest akkori desztinációs szervezetével közösen. Időközben a főváros új desztinációs szervezete, a Budapest Brand Zrt. hasonló irányokat határozott meg – a sokszínűséget, sok-központúságot hangsúlyozva, a helyiek és a turisták jóllétét egyaránt szolgáló, jóval fenntarthatóbb irányokat mutatva. Habár a fő cél új, érzékeny és fizetőképes szegmens Budapestre vonzása, de mindez nem történhet meg egyik napról a másikra, különösen nem a pandémia sújtotta időkben, ezért a szórakozni kívánó fiatal szegmens is marad a desztinációs szervezet portfóliójában, viszont azzal a céllal, hogy a kontrollált szórakozás mellett új élményeket is mutasson a részére. Mindezért jelen fejezetünkben különös hangsúlyt helyeztünk a fiatalok attitűdjeinek vizsgálatára.

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave