Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


Bevezetés

A Covid–19 világjárvány globális méretű elterjedését megelőzően a rendezvényipar rendkívül prosperáló ágazat volt, különféle események sokasága valósult meg világszerte. Ezek a rendezvények pozitív és negatív hatást egyaránt gyakoroltak az érintett felekre, köztük a rendezvénynek otthont adó közösségre és a környezetre. A rendezvények területén is megfogalmazódott az igény, hogy a fenntarthatóság elvei beépüljenek a rendezvényszervezés folyamataiba. Ennek értelmében a rendezvényeket úgy kell megtervezni és lebonyolítani, hogy garantálják a hosszú távú környezeti, gazdasági és szociokulturális tényezőkön alapuló fenntarthatóságot (Raj–Musgrave 2009). A környezeti fenntarthatóság mellett fontos megemlíteni, hogy a rendezvényeknek nevelő célzatuk is van, hiszen hozzájárulhatnak a különböző társadalmi csoportok érzékenyítéséhez és a tudatos fogyasztói magatartás kialakításához. A rendezvények széles körben el tudják juttatni a felelősségteljes fogyasztói magatartás üzenetét, amelyet a résztvevők a gyakorlatban akár a helyszínen ki is próbálhatnak (Jászberényi et al. 2016). Egy rendezvény azonban akkor válhat igazán fenntarthatóvá, ha rövid távon a fenntarthatósági elveket figyelembe véve bonyolítják le, hosszú távon pedig hozzájárul a kitűzött környezeti és társadalmi-gazdasági célok megvalósításához.

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave