Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


Bevezetés

A fenntartható vendéglátás igencsak komplex téma, pontos meghatározása éppen ezért gyakran konfliktusforrás is a terület szakértői között. A megjelent cikkek számos esetben kifejezetten a főzés folyamatára, az összetevők forrására, a zöldségek és gyümölcsök termesztésének módjára, ezek értékesítésére és arra összpontosítanak, hogy az ételek végül miként kerülnek a fogyasztók tányérjaira. Ezt a fenntartható vendéglátás „szűk értelmezésének” tekinthetjük. Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének értelmezése szerint „a fenntartható gasztronómia (...) olyan konyhát jelent, amely figyelembe veszi, hogy az összetevők honnan származnak, hogyan termesztik az alapanyagokat, majd hogyan kerülnek a piacra, végül tányérjainkra” (FAO, 2021). Némileg összecseng ezzel a meghatározással Scarpato (2002, 139) definíciója is, amely alapján a fenntartható gasztronómia olyan „élelmiszer-termelési tevékenység, amely tekintettel van a környezetre, miközben hasznos táplálkozási lehetőséget biztosít az egyének, elméjük és testük számára”.

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave