Ásványi Katalin (szerk.)

Fenntarthatóság a turizmusban


Optimalizált energiafogyasztás

A múzeumok számára a 21. század kihívásai közül talán a környezettudatos működés az egyik legnagyobb próbatétel. A múzeumok általában hatalmas épületekben működnek, kevés kivétellel műemlék épületekben, nagy energiafelhasználási igénnyel, ezért különösen fontos, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a működésükre. A szigorú állományvédelmi előírások betartása miatt nagy energiaigényű klímaberendezéseket alkalmaznak a gyűjteményük megőrzéséhez, továbbá jelentős mennyiségű energiát fordítanak a kiállítóterek megvilágítására és a biztonsági előírások betartására. Spanyolországban az ACCIONA Green Energy Developments (2016) energiaszolgáltató jóvoltából már 22 állami múzeum megújuló energiaforrásból származó áramot használ, és további múzeumok bevonását is tervezik a programba. A múzeumi szakemberek felismerték a hatalmas energiaigény környezetre gyakorolt káros hatásának felelősségét, és működésük valamennyi területén újraírják az eddigi gyakorlatokat, legyen szó gyűjteménymegőrzésről, hulladékgazdálkodásról, vízfelhasználásról, szennyezéskezelésről vagy gépjármű-gazdálkodásról. Az utóbbi években jelentős előrelépés tapasztalható olyan optimalizát klímarendszerek kialakítására, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyűjteményt energiatakarékos módon óvják meg. Mivel nem minden műtárgy igényel azonos tárolási hőmérsékletet, így olyan megoldások kidolgozására törekedtek, amelyek a szigorú előírások betartása helyett dinamikusan változó termikus és páratartalom értékek beállításával (az eredeti kötelezően betartandó 20–22 °C és 50–60% alapérték helyett) jelentősen csökkentheti a működtetéshez szükséges energiamennyiséget.

Fenntarthatóság a turizmusban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 786 0

A Fenntarthatóság a turizmusban jegyzet átfogó megközelítést ad a fenntarthatóság és a turizmus kapcsolatáról. A turizmus mint a harmadik legerősebb gazdasági szektor az exportbevételek tekintetében, lényeges szerepet tölt be a fenntarthatóság elősegítésében, melynek fontosságára a 2017-es év, mint a Fenntartható turizmus fejlesztésért nemzetközi év is felhívta a figyelmet. Az 1. fejezet adja a témakör keretét, melyben a turizmus és a fenntartható fejlődési célok kapcsolatát vizsgáljuk, és a 17 cél mentén azonosítjuk a turizmus szerepét a fenntarthatóságban. A 2. fejezetben a turisztikai élményteremtést egy speciális oldalról, a tervezői gondolkodás szempontjából mutatjuk be. A 3. fejezet szól a körforgásos gazdaság lehetőségeiről a turizmusban, vagyis hogyan tudjuk ezt a koncepciót erősíteni a turizmus területén az erőforrásfelhasználás csökkentésén, az újrahasznosításon, az újrafelhasználáson, az újratervezésen és az újragondoláson keresztül. A 4. fejezetben egy konkrét desztináció, Budapest esetében értelmezzük az újrapozícionálási lehetőségeket, melyek a fenntarthatóbb irányok megvalósítását célozzák meg. Az 5. fejezetben a rendezvények területén tárjuk fel a fenntartható megoldási lehetőségeket, és három esettanulmányon keresztül mutatunk be hazai gyakorlatokat. A 6. fejezetben a fenntartható vendéglátás kihívásait és már létező megoldásait azonosítjuk, majd a 7. fejezetben kifejezetten az éttermekre vonatkozóan mutatjuk be a fenntarthatósági elvek megvalósulásának jelenlegi helyzetét és a várható trendeket. A 8. fejezetben a fenntartható múzeumi koncepciót tárjuk az olvasók elé, kitérve a gazdasági, környezeti és társadalmi pilléren túl a kulturális fenntarthatóság területére is. A jegyzet minden fejezetében azonosítjuk, hogy az egyes témakörök mely fenntartható fejlődési célhoz kapcsolódnak leginkább, mely segíti az olvasót a célok és a turizmussal való kapcsolatuk jobb megértésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/asvanyi-fenntarthatosag-a-turizmusban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave