Pomázi Bence

A ragpoliszémia komplex vizsgálati módja a -nak/-nek esetrag kapcsán


Az összetartozási viszony poliszém hálózatba tartozása a grammatikalizációs ösvények alapján

Az adatok több mint fele összetartozást, vagyis genitívuszi jellegű viszonyt fejez ki. Ez a viszony rendkívül sokféle összetartozást fejezhet ki (vö. Hadrovics 1969: 139–177). Ezeket az egyszerűbb kezelhetőség céljából itt egy kategóriába tartozóként kezelem (de részletesebben lásd az 5.2.1. fejezetben). Kittilä és Ylikoski (2011) az uráli nyelvcsalád több nyelvében vizsgálták a cél, a recipiens és a közelségi cél szemantikai szerepeinek kidolgozásában részt vevő esetragokat. Ebben a tanulmányukban megjegyzik, hogy például a tipikusan az ad igével kifejezett konstrukciókat nemcsak az okozott mozgás konstrukcióiként lehet felfogni, hanem okozott birtoklás konstrukcióiként is (Kittilä–Ylikoski 2011: 32). A TNyt. a -nak/-nek rag újabb, genitívuszi funkcióval való bővülését három fő okkal magyarázza (Korompay 1991a: 300): 1) a genitívusznak a datívuszhoz hasonló a „grammatikai tartalma”, és ez más nyelvekben is megtalálható (vö. a francia à perpozíciós példasorral (5)), 2) a datívusz posszesszívusz szerkezettel (ennek első adatai a kései ómagyar korból, a Jókai-kódexből származnak, viszont más finnugor nyelvben is megtalálhatók), 3) szerkezeteltolódással. A szerkezeteltolódásban olyan példák vettek részt, amelyekben a -nak/-nek ragos névszók a valóságvonatkoztatásukban birtokosként is értelmezhetők. Ezek leginkább a birtokos részeshatározóknak feleltethetők meg.

A ragpoliszémia komplex vizsgálati módja a -nak/-nek esetrag kapcsán

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 806 5

A könyv egy komplex, empirikus módszertant kínál a ragpoliszémia jelenségének funkcionális kognitív vizsgálatára a -nak/-nek névszói esetrag kapcsán. A könyv célja egy olyan ragszemantikai vizsgálati módszer bemutatása a -nak/-nek rag vizsgálatában, amely épít történeti és szinkrón korpuszelemzésre, valamint empirikus kutatásból származó eredményekre is. A vizsgálat elméleti kerete a funkcionális kognitív nyelvleírás, amely használati alapon írja le a nyelvet, a nyelvi egységeket az alak és a jelentés kölcsönviszonyában mutatja be, a funkciónak és a jelentésnek a formával való egyenrangúságából kiindulva. A funkcionális leírás lehetőséget biztosít arra, hogy a bemutatott vizsgálatban elmélet és empíria egyszerre legyen jelen, így a könyv az elméleti elemzések mellett empirikus kutatásokat is bemutat. A dolgozat a funkcionális kognitív grammatika és szemantika keretein belül és ezek mellett figyelmet fordít erődinamikai, valamint keretszemantikai leírásokra, konstrukciós elemzésekre, a hagyományos nyelvleírás eredményeire, illetve nyelvtörténeti kutatások eredményeire is. A kötet kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket is alkalmaz.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pomazi-a-ragpoliszemia-komplex-vizsgalati-modja-a-naknek-esetrag-kapcsan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave