Tartalomjegyzék

• KLÍMATECHNIKA
• Impresszum
• chevron_right1. Klímatechnikai alapfogalmak
  • 1.1. Klímatechnikai rendszerek csoportosítása
  • 1.2. Állapotjelzők számítási gyakorlata
• chevron_right2. Komfortkövetelmények
  • 2.1. Alapadatok, értelmezések
• chevron_right3. A nedves levegő
  • 3.1. A nedves levegő állapotjelzőinek számítása
  • 3.2. Gyakorlófeladat légállapotértékek meghatározására
• chevron_right4. A h–x diagram szerkesztése
  • 4.1. A h–x diagram szerkesztésének gyakorlata
• chevron_right5. Keverési folyamatok a h–x diagramban
  • 5.1. Levegő keverése levegővel
  • 5.2. Levegő keverése vízgőzzel
  • 5.3. Levegő keverése vízzel
  • 5.4. Gyakorlati feladatok keverési folyamatokra
• 6. Zárt terek eredő hő- és nedvességterhelése
• 7. Gyakorlópélda nyári instacioner hűtési hőterhelés számítására
• 8. Szellőző levegő térfogatáramának meghatározása, a frisslevegőigény méretezése
• 9. Gyakorlópélda tornaterem frisslevegős klímatechnikai rendszerének méretezésére
• 10. Levegő fűtése, kalorifer szerkezeti kialakítása
• 11. Levegő hűtése, felületi hűtés
• chevron_right12. Levegőkezelő központok
  • 12.1. Frisslevegős levegőkezelő központ adiabatikus nedvesítéssel
  • 12.2. Frisslevegős levegőkezelő központ gőzbeporlasztással
  • 12.3. Visszakeveréssel üzemelő levegőkezelő központok
• 13. Klímaközpontok szerkezeti elemei
• 14. Hővisszanyerők alkalmazása a klímatechnikában
• 15. Nagy hatékonyságú közvetítőközeges hővisszanyerés (HKVS) a klímatechnikában
• 16. Klímaközpont hideg- és melegenergia-ellátása
• chevron_right17. Klímakonvektorok, klímagerendák és hűtőmennyezetek
  • 17.1. Klímakonvektorok
  • 17.2. Klímagerendák
  • 17.3. Hűtőmennyezet
• 18. Levegőkezelő központok energiafelhasználásának meghatározása valószínűségelméleti alapon
• Jelölésjegyzék
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 807 2

Magyarország energiafelhasználásának közel 40%-át a lakosság, illetve a lakosság által használt épületeké (lakóépületeké) adja. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban is hasonló. Az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv új átdolgozásának (EPBD 2018/844) egyik célkitűzése az, hogy előmozdítsa az európai (EU) országokban az épületek energiateljesítményének és költséghatékonyságának javítását, figyelembe véve az adott régió éghajlati adottságait, a kiszolgált tér belső levegő minőségére és hőkomfortjára vonatkozó követelményeit. Az épületek energiafelhasználása kétféle módon határozható meg. A meglévő épületek esetén a tényleges fogyasztási adatok méréssel pontosan meghatározhatók. A 2002/91/EK direktíva alapján a tervezés fázisában is meg kell tudni határozni az épület várható éves energiafelhasználását. Manapság a témában dolgozó fejlesztőknek, tervezőknek szükségük van olyan részletes adatszolgáltatásra, amely egyedi kérdéseke is választ ad már a kutató, fejlesztő, tervező munka kezdeti fázisában, illetve melynek használatával könnyebben tudnak döntést hozni épületenergetikai méretezési kérdésekben is (pl. hűtés, fűtés, szellőztetés… stb.). Az épületenergetikai tervezőkön és szakértőkön rendkívül nagy a felelősség egy épület energetikai méretezésekor az épület tervezési fázisában, a kivitelezés, megvalósulás előtt, illetve a már üzemelő épületek esetében a leghatékonyabb energetikai felújítás megvalósítását célzó szakértői javaslattétel során. Ehhez elengedhetetlenül fontos a jelenlegi energetikai méretező módszerek továbbfejlesztése, illetve a gyártói műszaki adatszolgáltatások bővítése, melyek a valóságot jobban megközelítő energetikai vizsgálatokat tesznek lehetővé, eredményeket szolgáltatnak az épületenergetikai területen tevékenykedő fejlesztő, szakértő és tervező mérnökök számára. Itt kapcsolódik a témakörhöz ez a tudományos könyv, amely hatékonyan alkalmazható méretezési módszereket közöl a klímatechnikai rendszerek energiatudatos tervezéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kajtar-kassai-klimatechnika//