Jászberényi Melinda, Boros Kitti, Miskolczi Márk (szerk.)

Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban

Bevezetés

A világ számos pontján megfigyelhető tendencia, hogy a városok komoly lehetőséget látnak a múzeumfejlesztésekben, és egy-egy városközpont újjáépítésénél központi attrakcióként jelennek meg a múzeumok. Az egyik legelterjedtebb stratégia olyan ikonikus, világhírű építészek által tervezett épületekbe történő befektetés, amelyek nemcsak megjelenésükben impozánsak, hanem kiemelkedő jelentőségű gyűjteménnyel és kiállítási programmal is rendelkeznek. A projekteket támogató városvezetők ezekben a fejlesztésekben nemcsak a kulturális fejlődés lehetőségét és a pozitív városkép kialakulását látják, hanem olyan hosszú távú befektetéseket is, amelyek katalizálják a magánszektor beruházásait és vonzzák a turistákat. Bár már korábban is volt példa nagyszabású kulturális és művészeti központok kialakítására, mint például a New York-i Lincoln Center (1962–68) vagy a párizsi Pompidou Center (1977), de ez igazán csak a bilbaói Guggenheim Museum (1997) megnyitása óta eltelt évtizedekben vált a revitalizációs törekvések központi elemévé (Grodach 2008). A múzeumi beruházásokból a városok gazdaságilag profitálnak, hiszen amellett, hogy a megnövekedett turistaforgalom hatására a tercier szektorban új munkahelyek jönnek létre, az ipar elsődleges és másodlagos szektorában is elősegíti a növekedést (multiplikátor hatás). A turisztikai desztináció fejlesztése kormányzati eszközként is szerepet játszik a helyi jövedelmek javításában és a munkanélküliségi ráta csökkentésében.1 A következő fejezetben áttekintjük, milyen társadalmi és gazdasági szerepük lehet a múzeumoknak a városok életminőségének javításában.

Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 804 1

Turizmus BCE Turizmus Kutatóközpont jegyzetek

A turizmus szektort folyamatos megújulás jellemzi. A desztináció- és attrakciófejlesztés területén tapasztalható trendeket a COVID-19 pandémia is nagyban felerősítette. Az elmúlt két évben példa nélküli helyzettel szembesült társadalmi-gazdasági környezetünk, a járványügyi intézkedések (például: fizikai távolságtartás, szabadidős célú helyváltoztatások korlátozása) a tercier szektor alágazataiban, így a turizmusban is jelentős recessziót eredményeztek. A turizmus fellendüléséhez vezető út a folyamatos innovációban rejlik, melyhez elengedhetetlen az aktuális fogyasztói trendek és a jó üzleti gyakorlatok feltérképezése.

A Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban című kötet mindezekre reagálva vizsgálja a szektor két kiemelkedően fontos turisztikai termékét. Noha a kulturális és aktív turizmus is széleskörben tárgyalt témakör a társadalomtudományok területén, a kötet újdonságát adja az aktuális társadalmi és technológiai trendekre való reflexió, valamint a válságkezelést elősegítő megoldások és projektek részletes bemutatása.

A kötet négy fő fejezetre osztható: A kulturális turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (I.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai a kulturális turizmus területén (II.), Az aktív turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (III.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai az aktív turizmus területén (IV.).

A trendelemző tanulmányok (1. és 3. fejezet) az elméleti alapok, valamint a vizsgált turisztikai termékek alapismérveire helyezik a hangsúlyt. Ezt kiegészítve, a gyakorlati megoldásokra összpontosító tanulmányok (2. és 4. fejezet) a jelenleg is zajló turizmusfejlesztési projektek, valamint a nemzetközi jó gyakorlatok és hazai fejlődési irányok részletes megismerését segítik elő, ezzel erősítve a tanulmánykötet gyakorlatorientált megközelítését.

A kötetben kiemelt hangsúlyt kapott a kulturális turizmus sokszínűségének bemutatása, az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségeinek feltárása a különböző kulturális intézmények, múzeumok, várak és kastélyok, valamint zene- és fesztiválturizmus szemszögéből. A COVID-19 világjárvány mellett a szektor értékteremtési folyamatait az egyre erősödő Ipar 4.0 megoldások is formálják, így az egyes fejezetek a különböző okos- (például: kiterjesztett valóság, virtuális valóság) és mesterségesintelligencia-alapú vívmányok szerepét is részletesen tárgyalják. A kötetben olyan alternatív, korábban kevéssé tárgyalt témakörök is helyet kaptak, mint például a folyami szállodahajó-turizmus sajátosságainak bemutatása, a modern zarándoklatok turizmusélénkítő szerepe vagy az etnikai turizmus újonnan kibontakozó szolgáltatásai (például: thanaturizmus, gasztroturizmus).

Az elmúlt években egyre erősödő utazási motivációvá vált az autentikus, természetközeli élményszerzés, mely indokolja, hogy a kötetben kiemelt szerephez jusson az aktív turizmus valamennyi alágazatának bemutatása. A turisták érdeklődése az egyedi, fizikai aktivitást igénylő, természetközeli és mindemellett környezeti szempontból is fenntartható turisztikai termékek felé irányul, melyre a szektor szereplőinek is reagálnia kell. Ennek sikeres módjait az aktív turizmus legkülönbözőbb területeinek szakértői ismertetik, így a kötetben átfogó képet adunk a gyalogos természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi-, sí- és lovas turizmus hazai és nemzetközi sajátosságairól. A témakört tovább színesítik a desztinációszemléletű esettanulmányok is, melyek elsősorban a magyarországi (például: Dunakanyar, Szigetköz) termékfejlesztési lehetőségeket tárgyalják.

Kiadványunk alapul szolgálhat a kulturális és aktív turizmus témaköreit felölelő, különböző képzési szintű (alap-, mester- és posztgraduális) tárgyak oktatásában. A gyakorlati példák, esettanulmányok sokszínűsége miatt pedig a turizmus területén tevékenykedő szakértők is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jaszberenyi-boros-miskolczi-vonzerofejlesztes-a-kulturalis-turizmusba//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero