Jászberényi Melinda, Boros Kitti, Miskolczi Márk (szerk.)

Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban

Problémafelvetés

A Dunakanyar az ország klasszikus, a legnagyobb múlttal és turisztikai hagyományokkal rendelkező fogadóterülete. Éppen ezért és/vagy ennek ellenére az elmúlt évtizedekben nem történt turisztikai jellegű termékfejlesztés, amely mind belföldi, mind nemzetközi viszonylatban unikálissá tette volna a térséget. Ennek következtében ma a minőségi színvonal rendkívül eltérő. A térségben gyakorlatilag nincs látogatómenedzsment, a területre jellemző látogatófolyam számos nehézséggel néz szembe. Ma az egy napra érkező turisták többsége egy-egy településen tölti a napját, és amennyiben minden általa preferált látnivalót felkeresett, hazaindul, és nem iktat be további pontokat abból fakadóan, hogy nem pusztán a látogatói útvonalak kialakítása és menedzsmentje gyenge, hanem az információ elérhetőségének és megjelenítésének megléte és minősége is. A látogatók nagy része szinte kizárólag a klasszikusnak mondható úti célokat és attrakciókat keresi fel: Szentendrét, Visegrádot, Esztergomot és kirándulás szempontjából Dobogókőt. A térségben ma alacsony a szezonalitás, ugyanakkor a Budapestről érkező egynapos kirándulókat sokkal inkább befolyásolja az aktuális meteorológiai helyzet, amelynek következtében egy időben jelennek meg a térségi attrakciók helyszínein. Mindez a vendégforgalom térbeni és sokszor időbeni koncentrációjához vezet. További problémát jelent, hogy a tradicionális, turistamágnesként viselkedő attrakciókra a rossz idő-érték arány jellemző, azaz a térségbe történő utazás, majd az adott attrakciónál való tartózkodás ideje nincs egyenes arányban a vonzerők nyújtotta élménnyel. A kiemelt turisztikai fejlesztési térségben a keresztpromóció és a termékkapcsolás minimálisan elvárható szintje sem jelenik meg. Bár a tájegység neve közismert, még sincs térségi identitás, az egyes turisztikai és városmárkák építése egymástól függetlenül zajlik (sokszor szálláshelyek és attrakciók szintjén is), egymás ajánlása maximum közös tulajdonosi háttér vagy egyéb üzleti érdek okán valósul meg, és igaz ez az információs irodák szintjén is. A desztináció ma nem rendelkezik összehangolt termék- és programstruktúrával.

Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 804 1

Turizmus BCE Turizmus Kutatóközpont jegyzetek

A turizmus szektort folyamatos megújulás jellemzi. A desztináció- és attrakciófejlesztés területén tapasztalható trendeket a COVID-19 pandémia is nagyban felerősítette. Az elmúlt két évben példa nélküli helyzettel szembesült társadalmi-gazdasági környezetünk, a járványügyi intézkedések (például: fizikai távolságtartás, szabadidős célú helyváltoztatások korlátozása) a tercier szektor alágazataiban, így a turizmusban is jelentős recessziót eredményeztek. A turizmus fellendüléséhez vezető út a folyamatos innovációban rejlik, melyhez elengedhetetlen az aktuális fogyasztói trendek és a jó üzleti gyakorlatok feltérképezése.

A Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban című kötet mindezekre reagálva vizsgálja a szektor két kiemelkedően fontos turisztikai termékét. Noha a kulturális és aktív turizmus is széleskörben tárgyalt témakör a társadalomtudományok területén, a kötet újdonságát adja az aktuális társadalmi és technológiai trendekre való reflexió, valamint a válságkezelést elősegítő megoldások és projektek részletes bemutatása.

A kötet négy fő fejezetre osztható: A kulturális turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (I.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai a kulturális turizmus területén (II.), Az aktív turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (III.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai az aktív turizmus területén (IV.).

A trendelemző tanulmányok (1. és 3. fejezet) az elméleti alapok, valamint a vizsgált turisztikai termékek alapismérveire helyezik a hangsúlyt. Ezt kiegészítve, a gyakorlati megoldásokra összpontosító tanulmányok (2. és 4. fejezet) a jelenleg is zajló turizmusfejlesztési projektek, valamint a nemzetközi jó gyakorlatok és hazai fejlődési irányok részletes megismerését segítik elő, ezzel erősítve a tanulmánykötet gyakorlatorientált megközelítését.

A kötetben kiemelt hangsúlyt kapott a kulturális turizmus sokszínűségének bemutatása, az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségeinek feltárása a különböző kulturális intézmények, múzeumok, várak és kastélyok, valamint zene- és fesztiválturizmus szemszögéből. A COVID-19 világjárvány mellett a szektor értékteremtési folyamatait az egyre erősödő Ipar 4.0 megoldások is formálják, így az egyes fejezetek a különböző okos- (például: kiterjesztett valóság, virtuális valóság) és mesterségesintelligencia-alapú vívmányok szerepét is részletesen tárgyalják. A kötetben olyan alternatív, korábban kevéssé tárgyalt témakörök is helyet kaptak, mint például a folyami szállodahajó-turizmus sajátosságainak bemutatása, a modern zarándoklatok turizmusélénkítő szerepe vagy az etnikai turizmus újonnan kibontakozó szolgáltatásai (például: thanaturizmus, gasztroturizmus).

Az elmúlt években egyre erősödő utazási motivációvá vált az autentikus, természetközeli élményszerzés, mely indokolja, hogy a kötetben kiemelt szerephez jusson az aktív turizmus valamennyi alágazatának bemutatása. A turisták érdeklődése az egyedi, fizikai aktivitást igénylő, természetközeli és mindemellett környezeti szempontból is fenntartható turisztikai termékek felé irányul, melyre a szektor szereplőinek is reagálnia kell. Ennek sikeres módjait az aktív turizmus legkülönbözőbb területeinek szakértői ismertetik, így a kötetben átfogó képet adunk a gyalogos természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi-, sí- és lovas turizmus hazai és nemzetközi sajátosságairól. A témakört tovább színesítik a desztinációszemléletű esettanulmányok is, melyek elsősorban a magyarországi (például: Dunakanyar, Szigetköz) termékfejlesztési lehetőségeket tárgyalják.

Kiadványunk alapul szolgálhat a kulturális és aktív turizmus témaköreit felölelő, különböző képzési szintű (alap-, mester- és posztgraduális) tárgyak oktatásában. A gyakorlati példák, esettanulmányok sokszínűsége miatt pedig a turizmus területén tevékenykedő szakértők is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jaszberenyi-boros-miskolczi-vonzerofejlesztes-a-kulturalis-turizmusba//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero