Jászberényi Melinda, Boros Kitti, Miskolczi Márk (szerk.)

Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban

Kulturális turizmus a változás útján

A harmadik évezred elején megjelenő új, nemzetközi trendek hatására megnövekedett a tapasztalt turisták száma, akik bővelkednek személyes tapasztalatokban, más kifejezéssel élve sokféle élményt átéltek már (Michalkó–Rátz 2005). Ezek az új típusú fogyasztók képesek összehasonlítani az egymással versenyző kulturális programokat, attrakciókat és desztinációkat, így turisztikai döntéseikben sokkal inkább minőségorientáltak. A látogatók már nem elégednek meg azzal, hogy csak passzívan figyeljék a történéseket, hanem aktívan részt is kívánnak venni ezekben az élményekben (Árva 2012). Az új típusú látogatói igényeket a koronavírus-járvány kitörése még inkább megváltoztatta, mivel az otthonaikba zárkózott emberek tömegei vágytak új élményekre a korlátozások feloldása után. A kulturális turizmust érintő új irányok már a járványhelyzet előtt megjelentek, és az elmúlt két évben még inkább felerősödtek, ezért kiemelten fontos az elmúlt öt évben íródott, a kulturális turizmus változásával foglalkozó nemzetközi és hazai folyóiratcikkek kutatásait megismerni és a nemzetközi jó gyakorlatokat a hazai attrakciókra szabottan adaptálni. Az 1.1. táblázat a tanulmány keretei között vizsgált, a kulturális turizmust meghatározó irányokat tartalmazó folyóiratcikkek jellemzőit szemlélteti. A kutatás első lépéseként kulcsszavas keresést folytattunk online tudományos adatbázisokban, mint Google Scholar, Scopus, Science Direct, Research Gate és Web of Science, és ennek révén azonosítottuk a kulturális turizmus új irányait ismertető, releváns folyóiratcikkeket. A cikkek címeinek és absztraktjainak áttekintése után 32 folyóiratcikk került be a kutatásba, majd a cikkek teljes tartalmának elolvasása után 12 cikket kizártunk a kutatásból, mivel azok tartalmában nem kapcsolódtak a tanulmány vizsgálatának fókuszához. Végül 20 folyóiratcikket dolgoztunk fel, amelyek segítettek feltérképezni a kulturális turizmus új trendjeit. A téma széles körű feldolgozottsága miatt jelen tanulmányban a teljesség igénye nélkül ismertetjük a jövő kulturális turizmusát meghatározó legfontosabb trendeket. A SciMago Journal Rank besorolással nem rendelkező és 2017-nél korábban íródott, a kutatás témájához nem kapcsolódó folyóiratcikkeket kizártuk a kutatásból. A folyóiratcikkek elemzéséből a következő fő témák rajzolódtak ki: 1. Transzformatív turizmus, 2. Kulturális túlturizmus, 3. Digitalizáció a kulturális turizmusban, 4. Fogyasztói trendek a kulturális turizmusban, 5. Kulturálisfesztivál-turizmus, 6. Városi turizmus, 7. Kulturális örökség és 8. Alternatív (niche) turizmus.

Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 804 1

Turizmus BCE Turizmus Kutatóközpont jegyzetek

A turizmus szektort folyamatos megújulás jellemzi. A desztináció- és attrakciófejlesztés területén tapasztalható trendeket a COVID-19 pandémia is nagyban felerősítette. Az elmúlt két évben példa nélküli helyzettel szembesült társadalmi-gazdasági környezetünk, a járványügyi intézkedések (például: fizikai távolságtartás, szabadidős célú helyváltoztatások korlátozása) a tercier szektor alágazataiban, így a turizmusban is jelentős recessziót eredményeztek. A turizmus fellendüléséhez vezető út a folyamatos innovációban rejlik, melyhez elengedhetetlen az aktuális fogyasztói trendek és a jó üzleti gyakorlatok feltérképezése.

A Vonzerőfejlesztés a kulturális és aktív turizmusban című kötet mindezekre reagálva vizsgálja a szektor két kiemelkedően fontos turisztikai termékét. Noha a kulturális és aktív turizmus is széleskörben tárgyalt témakör a társadalomtudományok területén, a kötet újdonságát adja az aktuális társadalmi és technológiai trendekre való reflexió, valamint a válságkezelést elősegítő megoldások és projektek részletes bemutatása.

A kötet négy fő fejezetre osztható: A kulturális turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (I.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai a kulturális turizmus területén (II.), Az aktív turizmus aktuális trendjei, fejlődési irányai (III.), Az innovatív vonzerőfejlesztés gyakorlati megvalósulásai az aktív turizmus területén (IV.).

A trendelemző tanulmányok (1. és 3. fejezet) az elméleti alapok, valamint a vizsgált turisztikai termékek alapismérveire helyezik a hangsúlyt. Ezt kiegészítve, a gyakorlati megoldásokra összpontosító tanulmányok (2. és 4. fejezet) a jelenleg is zajló turizmusfejlesztési projektek, valamint a nemzetközi jó gyakorlatok és hazai fejlődési irányok részletes megismerését segítik elő, ezzel erősítve a tanulmánykötet gyakorlatorientált megközelítését.

A kötetben kiemelt hangsúlyt kapott a kulturális turizmus sokszínűségének bemutatása, az innovatív vonzerőfejlesztés lehetőségeinek feltárása a különböző kulturális intézmények, múzeumok, várak és kastélyok, valamint zene- és fesztiválturizmus szemszögéből. A COVID-19 világjárvány mellett a szektor értékteremtési folyamatait az egyre erősödő Ipar 4.0 megoldások is formálják, így az egyes fejezetek a különböző okos- (például: kiterjesztett valóság, virtuális valóság) és mesterségesintelligencia-alapú vívmányok szerepét is részletesen tárgyalják. A kötetben olyan alternatív, korábban kevéssé tárgyalt témakörök is helyet kaptak, mint például a folyami szállodahajó-turizmus sajátosságainak bemutatása, a modern zarándoklatok turizmusélénkítő szerepe vagy az etnikai turizmus újonnan kibontakozó szolgáltatásai (például: thanaturizmus, gasztroturizmus).

Az elmúlt években egyre erősödő utazási motivációvá vált az autentikus, természetközeli élményszerzés, mely indokolja, hogy a kötetben kiemelt szerephez jusson az aktív turizmus valamennyi alágazatának bemutatása. A turisták érdeklődése az egyedi, fizikai aktivitást igénylő, természetközeli és mindemellett környezeti szempontból is fenntartható turisztikai termékek felé irányul, melyre a szektor szereplőinek is reagálnia kell. Ennek sikeres módjait az aktív turizmus legkülönbözőbb területeinek szakértői ismertetik, így a kötetben átfogó képet adunk a gyalogos természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi-, sí- és lovas turizmus hazai és nemzetközi sajátosságairól. A témakört tovább színesítik a desztinációszemléletű esettanulmányok is, melyek elsősorban a magyarországi (például: Dunakanyar, Szigetköz) termékfejlesztési lehetőségeket tárgyalják.

Kiadványunk alapul szolgálhat a kulturális és aktív turizmus témaköreit felölelő, különböző képzési szintű (alap-, mester- és posztgraduális) tárgyak oktatásában. A gyakorlati példák, esettanulmányok sokszínűsége miatt pedig a turizmus területén tevékenykedő szakértők is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jaszberenyi-boros-miskolczi-vonzerofejlesztes-a-kulturalis-turizmusba//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero