Keegan John

A csata arca

A közkatonák háborúja, 1415–1976. Agincourt, Waterloo és a Somme


A csata természete

Eszerint tehát egy áttörés végrehajtásában legalább akkora szerepet játszik a lélektani manipuláció, mint az anyagi előkészítés vagy a racionális irányítás. Egyetlen áttörés sem lehet sikeres enélkül a morális alapú önbizalomerősítő trükk nélkül, amely az elszigetelt bajtársakkal való közösségérzést, valamint azt az egyre fokozódó lelkesedést használja ki, amelyet a megmentésükre indulókból saját gyors előretörésük vált ki. Van azonban egy ezt megelőző, és még fontosabb lélektani fogás, amelyet az áttörés előtt – mint láttuk, mindkét hadseregnél, a támadónál és a védekezőnél egyaránt – alkalmazni kell: rá kell venni a katonákat, hogy álljanak meg. Ha ugyanis nem állnak meg és nem fordulnak szembe egymással, nem kerül sor ütésváltásra, és nem érzik meg, ki üti a nagyobbat, az áttörésnek sem lesz tartósabb hatása, mint bármely más cselfogásnak. Ha az ellenfelek ereje egyenlő, a könnyű győzelem sohasem tartós. A legyőzött nyalogatja a sebeit, dédelgeti a sérelmeit, és lesi az alkalmat, hogy visszavágjon. 1870-ben Németország győzelmei túlságosan könnyen születtek. Ez azt is megmagyarázza, miért munkált negyven évig a keserűség és a németek iránti ellenszenv a franciákban, és azt is, hogy miért vettek olyan komolyan elégtételt 1914 és 1918 között a csatatereken. Hitlerrel Sztálingrádnál az 1941. június–augusztusi könnyű győzelmek árát fizettették meg, ugyanazon a módon és ugyanazon okból, ahogyan Japán is a Leyte-öbölbeli vereséggel fizetett Pearl Harborért. Ebben az évtizedben (az 1970-es években) pedig annak lehettünk tanúi, ahogyan az arab hadseregek, amelyek makacsul nem voltak hajlandóak tudomásul venni, hogy Izrael 1967-es villámgyors győzelme a valóságos erőviszonyokat tükrözte, ismét harcba szálltak, mert ragaszkodtak az erőpróba megismétléséhez. Ezért jelenthetjük ki, hogy a harckocsi, bár megváltoztatta a modern hadviselés tempóját és külső megjelenését, a csata természetét nem változtatta meg. Egy páncélosoffenzíva egyetlen nap alatt 20 mérfölddel is eltolhatja a küzdelem centrumát, de bárhol is áll az meg, ott szükségképpen pontosan ugyanolyan ember ember elleni küzdelemre kerül sor, mint amilyen minden csatatéren folyt, amióta csak hadseregek léteznek.

A csata arca

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 801 0

A csata arca világszerte az egyik legtöbbet olvasott hadtörténeti munka. 1976-ban jelent meg először angolul, és azóta sok nyelven és sokszor kiadták. A szerző, John Keegan akkoriban a Királyi Akadémia hadtörténettanára volt, és A csata arca volt az első könyve, amellyel azonnal nagy jelentőségű életműve talán legfontosabb darabját is megalkotta. Az évtizedes oktatói tapasztalat és a katonákkal – köztük a második világháborút csapattisztként megjárt és addigra a brit hadsereg vezetőivé emelkedett főtisztekkel – töltött sok idő sajátos gondolatokat sugallt a szerzőnek. Az kezdte érdekelni, mit és hogyan tesznek a közkatonák, a tiszthelyettesek és a csapattisztek a katonai mesterség gyakorlása közben, mert a hadtörténetírás addig inkább a királyok és a vezérek háborújára összpontosított.

Keegan szakít a győztesek ügyét igazoló történetírás évezredes hagyományával, de azzal a hagyománnyal is, amely a visszatekintés bölcsességével – és az íróasztal biztonságos fedezékéből – az események eleve elrendelt, logikus láncának, valamiféle gigászi sakkjátszmának, „a politika folytatásának más eszközökkel" szereti láttatni a háborút. Emberi és materialista hadtörténet ez, utóbbi nem a szó ideológiai értelmében, hanem úgy, hogy Keegan azt vizsgálja: az adott anyagi (topográfiai, haditechnikai, élelmezési, egészségügyi stb.) feltételek mellett mit tehettek, és mit nem tehettek meg a katonák, valamint azt, hogy egy adott társadalom milyen hadsereget állít ki. Elemzi továbbá a csata mint fegyveres összecsapás és mint történelmi jelenség változásait az évszázadok során. Agincourt, Waterloo és a Somme-i offenzíva első napja döntő jelentőségű, sokszor megírt összecsapás, de ahogyan Keegan tekint rájuk, az olyasfajta változást indított el a hadtörténetírásban, amilyet Einstein és társai munkássága a fizikában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keegan-a-csata-arca//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave