Keegan John

A csata arca

A közkatonák háborúja, 1415–1976. Agincourt, Waterloo és a Somme


A háború embertelen arca

A hideg fegyverek korának hadviselése megkövetelt még egy, azóta eltűnt katonai képességet, amelynek a fegyverforgatásban talán még a mozgékonyságnál és a jó reflexeknél is nagyobb volt a jelentősége: egyfajta empátiát az ellenfél iránt, amelynek révén a harcos megsejthette annak akcióit és felkészülhetett csapásaira, emellett pedig bizonyos fokú sajátos gátlástalanságot is, amely lehetővé tette, hogy farkasszemet nézzen egy idegennel, és anélkül, hogy az provokálná, lelkiismeret-furdalástól mentesen lesújtson rá. A hivatásos ökölvívók természetesen rendelkeznek ezzel az akár tanult, akár velük született képességgel, és már ezen egyetlen oknál fogva is számot tarthatnak a hétköznapi ember heves, szinte zoológiai érdeklődésére. A közvetlen, szemtől szemben és folyamatosan alkalmazott erőszak ugyanis olyasvalami, amivel a mai, középosztálybeli nyugati ember a maga hétköznapi életében ritkán találkozik – ha egyáltalán találkozik. Annak ellenére azonban, hogy mekkora tömeg kedveli a professzionális ökölvívást, és hogy mekkora divat „az erőszak társadalmi értékének” magasztalása, okkal kételkedhetünk abban, hogy eltűnésével fájdalmas űr támadt a nyugati ember lelkében. Emberek megölése mint ölés, és mint embereknek az ölése nem tűnik széles körű elismerést élvező tevékenységnek. A nyilvános kivégzések ítéletvégrehajtói nem csak Indiában alkotnak megvetett és kitaszított társadalmi csoportot. Ez a mesterség egy ideje már a forradalom előtti Franciaországban is szigorúan apáról fiúra öröklődött – a Sanson család hét nemzedéke művelte –, azok a hóhérok pedig, akiknek nem volt családi hajlékuk, „nyomorúságos viskókban húzták meg magukat, és csak akkor merészkedhettek be a városokba, ha munkájukat végezték, és a biztonság kedvéért még ilyenkor is kíséretet adtak melléjük”. A 20. századi Angliában ez az „iparág”, míg csak el nem törölték, ugyancsak egyetlen család, a Pierrepointok monopóliuma volt. Egyikük szerint sokan ácsingóztak a munkájukra, ugyanő azonban azt is elismeri, hogy vetélytársaik a leghitványabb személyek voltak.

A csata arca

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 801 0

A csata arca világszerte az egyik legtöbbet olvasott hadtörténeti munka. 1976-ban jelent meg először angolul, és azóta sok nyelven és sokszor kiadták. A szerző, John Keegan akkoriban a Királyi Akadémia hadtörténettanára volt, és A csata arca volt az első könyve, amellyel azonnal nagy jelentőségű életműve talán legfontosabb darabját is megalkotta. Az évtizedes oktatói tapasztalat és a katonákkal – köztük a második világháborút csapattisztként megjárt és addigra a brit hadsereg vezetőivé emelkedett főtisztekkel – töltött sok idő sajátos gondolatokat sugallt a szerzőnek. Az kezdte érdekelni, mit és hogyan tesznek a közkatonák, a tiszthelyettesek és a csapattisztek a katonai mesterség gyakorlása közben, mert a hadtörténetírás addig inkább a királyok és a vezérek háborújára összpontosított.

Keegan szakít a győztesek ügyét igazoló történetírás évezredes hagyományával, de azzal a hagyománnyal is, amely a visszatekintés bölcsességével – és az íróasztal biztonságos fedezékéből – az események eleve elrendelt, logikus láncának, valamiféle gigászi sakkjátszmának, „a politika folytatásának más eszközökkel" szereti láttatni a háborút. Emberi és materialista hadtörténet ez, utóbbi nem a szó ideológiai értelmében, hanem úgy, hogy Keegan azt vizsgálja: az adott anyagi (topográfiai, haditechnikai, élelmezési, egészségügyi stb.) feltételek mellett mit tehettek, és mit nem tehettek meg a katonák, valamint azt, hogy egy adott társadalom milyen hadsereget állít ki. Elemzi továbbá a csata mint fegyveres összecsapás és mint történelmi jelenség változásait az évszázadok során. Agincourt, Waterloo és a Somme-i offenzíva első napja döntő jelentőségű, sokszor megírt összecsapás, de ahogyan Keegan tekint rájuk, az olyasfajta változást indított el a hadtörténetírásban, amilyet Einstein és társai munkássága a fizikában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keegan-a-csata-arca//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave