Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.)

Trendek és töréspontok III.

A felzárkózás alternatívái


Mexikó független állammá válása és az 1910-es forradalom közötti időszak

Erdey László és Márkus Ádám annak a kérdésnek a taglalásával kezdik tanulmányukat, hogy észak-amerikai államnak tekinthető-e egyáltalán Mexikó. Történelmi perspektívából nézve nem lehet kétségünk afelől, hogy Mexikó észak-amerikai állam. Amennyiben kiindulópontnak az amerikai függetlenségi háború következtében kialakult helyzetet tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok mai, a Mississippitől nyugatra fekvő területei – az északnyugati területek kivételével – a Spanyol Birodalom fennhatósága alá tartoztak, délen a Mexikói-öböl teljes partvidékét és a két Floridát is beleértve (Taylor, 2016). A szerzőpáros közöl egy összefoglaló térképet arról, hogy Spanyolország, majd Mexikó mikor és hogyan vesztette el e területek jelentős részét. Mivel az ekkor elszenvedett veszteségek ma is jelentős hatással vannak a mexikóiak Egyesült Államokkal kapcsolatos gondolkodására, érdemes részletesebben is áttekinteni a folyamatot. Bonaparte Napóleon – erős nyomásgyakorlással – két, 1800-ban, illetve 1801-ben kötött szerződéssel arra késztette Spanyolországot, hogy bizonyos itáliai területekért cserébe átadja Franciaországnak Louisianát, amit aztán ő 1803-ban az Egyesült Államoknak adott el (Wood, 2009). Spanyolország és az Egyesült Államok 1819-ben igyekezett rendezni a köztük fennálló vitás kérdéseket, és megvonni a két állam közötti határt. Spanyolország lemondott a számára egyre inkább csak terhet jelentő Nyugat- és Kelet-Floridáról, illetve egy kisebb területről a Mississippi torkolatvidéke mellett. Ezért cserébe a nyugati határt úgy vonták meg, hogy a mai Kalifornia, Nevada, Arizona, Új-Mexikó és Texas államok teljes területe, Wyoming, Colorado és Kansas államok területének pedig egy része spanyol fennhatóság alatt maradt. Spanyolország 1821-ben elismerte Mexikó függetlenségét, és az 1819-ben kialakított határt mindkét fél elfogadta (Howe, 2007). Újabb változás Texas Mexikótól való elválásával (1836), majd az Egyesült Államokhoz történő csatlakozásával (1845) következett be. Az utóbbi dátummal a mai Texas állam egésze, illetve Új-Mexikó, Kansas, Colorado és Wyoming egy része került az Egyesült Államok birtokába (Howe, 2007). Mexikó az 1819-es szerződés ilyen értelmű megváltoztatását nem fogadta el, és lényegében ez vezetett el a két ország által 1846 és 1848 között vívott háborúhoz. A háborút lezáró békeszerződés, illetve egy 1853-ban történt amerikai területvásárlás eredményeként alakultak ki a két állam mai határai (Howe, 2007; Foster, 1999).

Trendek és töréspontok III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 811 9


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Magyar Tudományos Akadémia vezetése 2017-ben határozta el, hogy újjáalakítja a Világgazdasági Tudományos Tanácsot (a továbbiakban VTT), a még mindig létező, bár átnevezett és kutatóközponti keretek közé átemelt Világgazdasági Intézet bázisán. Ezt a döntést az a felismerés alapozta meg, hogy a gazdaságpolitikának a megváltozott politikai és gazdasági környezetben is szüksége van hosszabb távú elemzésekre, illetve szilárd szakmai alapon álló szakpolitikai tanácsokra. A VTT a szakpolitikai kérdésekhez is a tudományos megalapozottság igényével kíván hozzászólni, tehát tudományosan feldolgozható, elemezhető témákat tűz a napirendjére, évente négy alkalommal. A VTT felkért szakértő közönsége a tudósokon kívül felöleli a gazdaságpolitika és az üzleti szféra képviselőit is. Ez a vegyes összetétel pedig biztosítja, hogy az előadások és viták gyakorlati szempontokat is felvethessenek.

Jelen kötetünk a Tanács harmadik – 2021-es – évadában megvitatott világgazdasági elemzéseket tartalmazza, olyan témákkal, mint a kelet-közép-európai fejlődési út történeti dimenziói, a mexikói gazdaság jövőbeli kilátásai, Európa lehetőségei az emissziócsökkentés területén, valamint a kockázati tőke gazdaságfejlesztő hatása Kelet-Közép-Európában. Az előadások hátteréül szolgáló vitaanyagok mellett a felkért hozzászólók rövidebb terjedelmű észrevételei is közlésre kerülnek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanyi-szunomar-torok-trendek-es-torespontok-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave