Az imént áttekintett elemzés a történeti tipologizálásra és egyúttal a fejlődési perspektívák megjelölésére több szempontból is figyelemre érdemes. Egyebek közt azért, mert sajátos jövőképi perspektívába helyezi az amerikai jogi gondolkodásra jellemző szociológiai és realista szemléletet, s így megkönnyíti ezek voltaképpeni mozgatóinak megértését. Ugyanakkor különösen számunkra itt és most lényeges, hogy felhívja figyelmünket az olyan tipológiák fontosságára, amelyek a jognak az adott társadalmi-gazdasági formációtól, az adott társadalmi és jogi kultúrától megszabott meghatározottságain túlmutatva a jog mint társadalmi rendezési technika tisztán eszközjellegű összetevőire koncentrálnak. Az pedig éppen nekünk, mindannyiunknak fontos, hogy leegyszerűsítő alkalmazásokkal szemben megkíséreljük egy valóban társadalomelméleti megalapozású, ugyanakkor a jog sajátszerűségére érzékenyebben ügyelő jogelmélet alapjait lerakni – teljességgel függetlenül attól, hogy mindaz, amit Nonet és Selznick elvégzett, korántsem kizárólag, szigorúan és tisztán tudományos érdekből történt. Szándékuk nem egyszerűen a puszta megismerés, hanem ennek alapján a jogi valóság megváltoztatása volt.