Hansági Ágnes

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig


A negyvenes és ötvenes évek falusi történetei

A negyvenes évek falusi történetei még sokszor átmenetet képeznek az európai színtéren ekkoriban népszerűvé váló irodalmi kommunikációs forma és az életkép között, de ez a tendencia az ötvenes évtized első felére is jellemzőnek mondható. A falusi történet más vonatkozásban is heterogén szövegkorpuszra utal: a falusi társadalom jellemző alakjait színre vivő szövegek jelentékeny része társadalom- és kultúrakritika, amelyet a Táncsicsnál világosan megmutatkozó szociografikus igény alakít. A természetközeli, „érintetlen” falut idealizáló írásokat továbbra sem találunk, viszont a katasztrófanovellák elbeszélői móduszában már a negyvenes években felbukkan a szatíraként vagy paródiaként való olvasás lehetősége is. Nagy Ignác falusi története, A’ falu ördöge ez utóbbira jó példa.1 Az egyes szám harmadik személyű narráció a falusi történet (és az életkép) elbeszélői modalitására jellemzően a konverzáció beszédhelyzetét idézi,2 közvetlen, kedélyes hangon szólítva meg az olvasót. Az ironikus felütés a falu leírásával indul:

Irodalmi kommunikáció és műfajiság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 846 1

Annak ellenére, hogy Jókai Mór a világirodalom máig legnagyobb hatású magyar alkotója, az életmű feldolgozottsága meglepően alacsony: nem készült kritikai életrajz, sem katalógus az életében megjelent művekről, a fellelhető kéziratokról; keveset tudunk a szövegek poétikai, retorikai és irodalmi kommunikációs működésmódjairól. Szövegeinek a romantikához és a modernséghez való viszonya is a megoldatlan problémák közé tartozott, amely önmagán túlmutatóan a magyar irodalmi modernség kezdetének kérdését, a máig virulens „megkésettségmítoszokat” is érinti. Pedig a magyar századfordulós modernség Jókai Mór szövegeivel kezdődik. A könyv fejezetei azt követik nyomon, hogy a magyar narratív fikció hagyományából Jókai mit tanul, és a 19. században kialakuló új nyilvánosság, a populáris kommunikáció új rendjére reagálva miként jut el a modernségig. A könyv a populáris kommunikáció, a populáris nyilvánosság, a falusi történet témái mellett Jókai olyan modern szövegeit tárgyalja, amelyek azt bizonyítják, hogy Flaubert nem Jókai ellenpontja, hanem társa a modern prózával való kísérletekben, amennyiben Jókai is a szcenikus szerkesztés, a deperszonalizáló elbeszélés, a metafikciós eljárások révén alkotta újra a regény műfaját.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hansagi-irodalmi-kommunikacio-es-mufajisag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave