Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv

Irodalom

Ágoston Mihály 1974. A magyar függőszók kategóriája. In: Imre Samu et al. (szerk.) Jelentéstan és stilisztika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 67–81.
Antal László 1964. A formális nyelvi elemzés. Budapest, Gondolat Kiadó.
Aronoff, Mark 1994. Morphology by itself. Cambridge, MA, The MIT Press.
Beard, Robert 1998. Derivation. In: Spencer – –Zwicky 1998, 44–65.
Bencédy József, – Fábián Pál, – Rácz Endre, – Velcsov Mártonné 1968. A mai magyar nyelv. Budapest, Tankönyvkiadó.
Bloomfield, Leonard 1933. Language. New York, Holt.
Booij, Geert 1985. Coordination reduction in complex words: a case for prosodic phonology. In: Harry van der Hulst – – Norval Smith (szerk.) Advances in nonlinear phonology. Dordrecht, Foris, 143–160.
Chomsky, Noam 1981. Lectures on governement and binding. Dordrecht, Foris.
Chomsky, Noam 1995. The minimalist program. Cambridge, MA, The MIT Press.
Crabtree, Monica – – Joyce Powers (szerk.) 1991. Language files. Columbus, Ohio State University Press.
É. Kiss Katalin 1992. Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer 1992, 79–179.
É. Kiss Katalin 2002. The syntax of Hungarian. Cambridge, Cambridge University Press.
Faluvégi Katalin – – Keszler Borbála – – Laczkó Krisztina (szerk.) 1995. Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Fülei-Szántó Endre, – Siptár Péter 1983. Indulatszó és szófajok. Nyelvtudományi Közlemények 85: 67–81.
Givón, Talmy 1979. On understanding grammar. New York, Academic Press.
Hengeveld, Kees 1992. Parts of speech. In: M. Fortescue – – Peter Harder – – Lars Kristofersen (szerk.) Layered structure and reference in a functional perspective. Amsterdam, John Benjamins, 29–56.
Kálmán László (szerk.) 2001. Magyar leíró nyelvtan: Mondattan I. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
Kenesei István 1998. A toldalékmorfémák meghatározásáról. Magyar Nyelvőr 122: 67–81.
Kenesei István 2000. Szavak, szófajok, toldalékok. In: Kiefer 2000a, 75–136.
Kenesei István 2004. Szavak, morfémák, toldalékok. Magyar Nyelvőr 128: 441–445.
Kenesei István 2005. Nonfinite clauses in derived nominals. In: Christopher Piñón – – Siptár Péter (szerk.) Approaches to Hungarian, Vol. 9, Budapest, Akadémiai Kiadó, 161–186.
Keszler Borbála 1995. A mai magyar nyelv szófaji rendszere. In: Faluvégi et al. 1995, 43–51.
Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kiefer Ferenc 1987. A magyar főnév esetei. Magyar Nyelv 83: 481–486.
Kiefer Ferenc (szerk.) 1992. Strukturális magyar nyelvtan, I. Mondattan. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc 1993. A szó. In: Sz. Bakró-Nagy Marianne – – Szíj Enikő (szerk.) Hajdú Péter 70 éves, Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 171–178.
Kiefer Ferenc 1998. Alaktan. In. É. Kiss Katalin – – Kiefer Ferenc – – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest, Osiris Kiadó.
Kiefer Ferenc (szerk.) 2000a. Strukturális magyar nyelvtan, III. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc 2000b. Jelentéselmélet. Budapest, Corvina Kiadó.
Kiefer Ferenc (szerk.) 2003. Igék, főnevek, melléknevek. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
Kiefer Ferenc, – Ladányi Mária 2000. Az igekötők. In: Kiefer 2000a, 453–518.
Komlósy András 1992. Régensek és vonzatok. In: Kiefer 1992, 299–527.
Kugler Nóra 2002. Módosítószók a magyar nyelv szófaji rendszerében. Budapest, Osiris Kiadó.
Laczkó Tibor 2000. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés. In: Kiefer 2000a, 293–408.
Lengyel Klára 2000. Az igenevek helye a szófaji rendszerben. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Lyons, John 1968. Introduction to theoretical linguistics. Cambridge, Cambridge University Press.
Marosán Lajos 2001. Parts of speech and meaning. PhD értekezés. ELTE, Budapest.
Moravcsik, Edith 1997. Hungarian adjectives from a typological point of view. Kézirat. Milwaukee, University of Wisconsin-Milwaukee.
Pete István 2000. Szófajaink rendszere és hierarchiája. Magyar Nyelv 96: 257–272.
Rácz Endre – – Szathmári István (szerk.) 1974. Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Budapest, Tankönyvkiadó.
Sárik Pál 1998. A határozói igenevek néhány problémája. Magyar Nyelv 94: 423–436.
Saussure, Ferdinand de 1916/1965. Bevezetés az általános nyelvészetbe (Fordította B. Lőrinczy Éva). Budapest, Gondolat Könyvkiadó.
Schachter, Paul 1985. Parts-of-speech systems. In: Timothy Shopen (szerk.), Language typology and syntactic description. Vol. I: Clause structure. Cambridge, Cambridge University Press, 3–61.
Simon Györgyi 1974. A szófaji felosztás problémái. In: Rácz Endre – – Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Budapest, Tankönyvkiadó, 33–57.
T. Somogyi Magda 1987. Passzív igetövek leíró vizsgálata a magyarban. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Spencer, Andrew – – Arnold M. Zwicky (szerk.) The Handbook of Morphology. Oxford, Blackwell.
Stump, Gregory T. 1998. Inflection. In: Spencer – –Zwicky 1998, 13–43.
Szabolcsi Anna, – Laczkó Tibor 1992. A főnévi csoport szerkezete. In: Kiefer 1992, 179–298.
Tompa József (szerk.) 1961. A mai magyar nyelv rendszere. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Velcsov Mártonné 1968. A szófajok. In: Bencédy et al. 1968, 8–84.
Williams, Edwin 1994. Thematic structure in syntax. Cambridge, MA, The MIT Press.
Magyar nyelv

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

Nyelvészet

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave