Magyarország története
Bibliográfia
1852–1859 | Szalay László: Magyarország története. I–VI. Lipcse–Pest, Geibel–Lauffer–Stolp. (Második kiadása öt kötetben Pesten jelent meg 1861–1866 közt.) |
1860–1863 | [Horváth] Hatvani Mihály: Magyarország történelme. I–VI. Pest, Heckenast. (Második, bővített kiadása már Horváth Mihály név alatt jelent meg nyolc kötetben 1871–1873 közt.) |
1872–1873 | [Fraknói] Frankl Vilmos: A magyar nemzet története. I–III. Pest–Budapest, Szent István Társulat. |
1879–1883 | Bodon József–Szalay József: A magyar nemzet története. I–IV. Budapest, Weiszmann. |
1895–1898 | Szalay József–Baróti Miklós: A magyar nemzet története. I–IV. Budapest, Lampel. |
1895–1898 | A magyar nemzet története. (Millenáris történet.) I–X. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest, Athenaeum. |
1928–1934 | Hóman Bálint–Szekfű Gyula: Magyar történet. I–VIII. Budapest, Egyetemi Nyomda. (Második, bővített kiadása öt kötetben ugyanott 1935-ben, melyet 1943-ig további öt utánnyomás követ. 1990-ben ugyancsak a második kiadás alapján készült reprint.) |
1939–1942 | Magyar művelődéstörténet. I–V. Szerk. Domanovszky Sándor. Budapest, Magyar Történelmi Társulat. |
1976–1989 | Magyarország története tíz kötetben. Szerk. Pach Zsigmond Pál. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó. (Több későbbi kiadásban, a negyedik javított kiadás 1988-tól jelenik meg. Egy „kötet” valójában két darabból, ún. „félkötetből” áll. A második és a tizedik kötet nem készült el.) |
1986 | Erdély története három kötetben. I–III. Szerk. Köpeczi Béla–Barta Gábor. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó. (Harmadik kiadása 1988-ban.) |
1990 | Engel Pál–Szakály Ferenc–Kosáry Domokos: Magyarok Európában. I–III. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, Háttér Lap- és Könyvkiadó. (A négykötetesnek szánt sorozat záró kötete nem jelent meg. Második kiadása 2001 és 2006 között.) |
1999–2001 | Magyar kódex. I–VI. Főszerk. Szentpéteri József. Budapest, Kossuth–Enciklopédia Humana Egyesület. |
1999–2003 | Magyar századok. I–XIV. Szerk. Szvák Gyula. Budapest, Pannonica. |
1883 | Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme. Budapest, Franklin. (A legteljesebb a negyedik, javított és bővített kiadás 1903-ban részletes tudományos bibliográfiával a lapalji jegyzetekben.) |
1891 | Csuday Jenő: A magyarok történelme. I–II. Szombathely, Seller. (A második, bővített kiadás 1897-ben jelent meg Bécsben, ugyanez Budapesten 1911-ben.) |
1903–1904 | Acsády Ignác: A magyar birodalom története. I–II. Budapest, Athenaeum. |
1911 | Marczali Henrik: Magyarország története. Budapest, Athenaeum. (Bővített kiadása az 1920-as években Magyarország története napjainkig címen két kötetben.) |
1917 | Szekfű Gyula: A magyar állam életrajza. Történelmi tanulmány. Budapest, Dick Manó. (Eredetileg németül jelent meg Berlinben 1917-ben, a magyar szöveg második kiadása 1924-ben, reprintje 1988-ban látott napvilágot.) |
1927 | Domanovszky Sándor: A honfoglalástól Trianonig. Magyarország történelme. Budapest, Egyetemi Nyomda. (Eredetileg németül jelent meg Die Geschichte Ungarns címmel 1923-ban.) |
1933 | Eckhart Ferenc: Magyarország története. Budapest, Káldor. (1946-ig kilenc kiadásban, mintegy harmincezer példányban jelent meg. Utánnyomására az 1950-es években került sor Dél-Amerikában, a magyar diaszpórában.) |
1933 | Asztalos Miklós–Pethő Sándor: A magyar nemzet története ősidőktől napjainkig. Budapest, Lantos. |
1937 | Málnási Ödön: A magyar nemzet őszinte története. Budapest, Cserépfalvi. (Második, kiegészített kiadása 1959-ben jelent meg Münchenben.) |
1941 | Baráth Tibor: Magyar történet. Kolozsvár, Ferenc József Tudományegyetem Történeti Intézete. (Második, bővített kiadására még ugyanabban az évben sor került.) |
1941 | Szabó István: A magyarság életrajza. Budapest, Magyar Történelmi Társulat. (Reprintje 1990-ben.) |
1942 | Balla Antal: Magyarország története. Budapest, Singer és Wolfner. (Második, bővített kiadása még ugyanabban az évben megjelent, majd 1946-ban újra kiadták.) |
1943 | Kosáry Domokos: Magyarország története. Budapest, Országos Közoktatási Tanács. (Eredetileg angolul adták közre 1941-ben Cleveland-ben.) |
1951 | Heckenast Gusztáv–Karácsonyi Béla–Lukács Lajos–Spira György: A magyar nép története. Rövid áttekintés. Budapest, Tankönyvkiadó. (A második, bővített kiadás szerzői Incze Miklóssal kiegészülve ugyanott 1953-ban.) |
1954 | A magyar nép története. I–II. Szerk. Pamlényi Ervin. Budapest, Művelt Nép. |
1957 | Magyarország története. Egyetemi tankönyv. I–III. Budapest, Tankönyvkiadó. (Utánnyomása 1961–1962-ben, majd a jelentősen átdolgozott, több új szerzővel kiegészült ötkötetes kiadás 1965–1980 közt jelent meg.) |
1964 | Magyarország története. I–II. Szerk. Molnár Erik, Pamlényi Ervin, Székely György. Budapest, Gondolat. (Több későbbi kiadásban.) |
1965 | Unger Mátyás–Szabolcs Ottó: Magyarország története. Rövid áttekintés. Budapest, Gondolat. (Második, átdolgozott, bővített kiadása 1973-ban jelent meg. Ennek negyedik kiadását Pozsonyban is közreadták 1979-ben.) |
1986 | Egy ezredév. Magyarország rövid története. Szerk. Hanák Péter. Budapest, Gondolat. |
1989 | Lázár István: Kis magyar történelem. Budapest, Gondolat. |
1989 | Nemeskürty István: Mi magyarok. A magyar történelem az igaz krónika rendje szerint. Budapest, Dovin. (Negyedik, bővített kiadása Történelmünk ezerszáz éve alcímmel jelent meg 2001-ben.) |
1989 | Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest, Akadémiai Könyvkiadó. |
1992 | Bertényi Iván–Gyapay Gábor: Magyarország rövid története. Budapest, Maecenas. (Hatodik kiadása 2001-ben.) |
1993 | Bogyay Tamás: Magyarország története távlatból. Ford. Khim Antal. Bécs–Budapest–München, Mérleg. |
1994 | Pannon Enciklopédia. A magyarság története. Főszerk. Kuczka Péter, szerk. Pávai Patak Márta, Száraz Miklós György. Budapest, k. n. (Újabb kiadása 2006-ban.) |
1995 | A magyarok krónikája. Szerk. Glatz Ferenc. Budapest, Officina Nova. (Negyedik, javított kiadása 2006-ban.) |
1996 | Font Márta–Kaposi Zoltán–Újváry Zsuzsanna–Varga J. János: 1100 év Európában. Fejezetek Magyarország történetéből. Budapest, Nesztor. |
1998 | Magyar művelődéstörténet. Szerk. Kósa László. Budapest, Osiris. (Harmadik kiadása 2006-ban.) |
2000 | Csorba Csaba–Estók János–Salamon Konrád: Magyarország képes története. Szerk. Karádi Ilona. Budapest, Magyar Könyvklub. |
2001 | Millenniumi magyar történet. Magyarország története a honfoglalástól napjainkig. Szerk. Tóth István György. Budapest, Osiris. |
2002 | Kristó Gyula–Barta János–Gergely Jenő: Magyarország története. Előidőktől 2000-ig. Budapest, Pannonica. |
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
- Impresszum
- Előszó
- 1. A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor
- 2. A középkori Magyar Királyság Az Árpád-házi királyok kora (970–1301)
- 2.1. Államalapítás Géza és István idején (970–1038)
- 2.2. Válság és konszolidáció (1038–1116)
- 2.3. Integrálódás Európába (1116–1205)
- 2.4. Az „új berendezkedés” gazdasági-társadalmi következményei (1205–1301)
- 3. A középkori Magyar Királyság A vegyes házi királyok kora (1301–1526)
- 3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig (1301–1403)
- 3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye
- 3.2.3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok
- 3.2.4. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés
- 3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában
- 3.4. Mátyás király birodalma (1458–1490)
- 3.5. Társadalom és gazdaság a késő középkorban
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.5.2. Társadalmi rétegződés, rendi dualizmus
- 3.5.3. Egyházi társadalom
- 3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény és a nemesség
- 3.5.5. Mezőgazdaság és állattenyésztés
- 3.5.6. Jobbágyok – parasztok
- 3.5.7. Városi jellegű foglalkozások: kézművesség, kereskedelem, pénzforgalom
- 3.5.8. A városok és mezővárosok igazgatása és társadalma
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.6. A Mohácshoz vezető út (1490–1526)
- 4. Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711)
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon
- 4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek
- 4.1.4. A Sztambulba vezető út: Szapolyai János és fia állama
- 4.1.5. Igen szűk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség
- 4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései
- 4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába
- 4.1.8. Honkeresők: etnikai és demográfiai változások
- 4.1.9. Hitkeresők: vallásváltó Magyarország
- 4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresők: a művelődés aranykora
- 4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711)
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé
- 4.2.3. A rendiség megerősödése – kenyértörés az udvarral
- 4.2.4. Önálló életre kelt Erdély – virágzó, majd pusztuló Tündérország
- 4.2.5. Militarizálódás és önszerveződés: társadalmi változások
- 4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendeződés
- 4.2.7. Pusztuló magyarság – gyarapodó „nemzetiségek”
- 4.2.8. Megújuló katolicizmus – elhúzódó vallásháború
- 4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlődés – fél évszázad háborús válság
- 4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború
- 4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek
- 5.1.3. Vallások és egyházak
- 5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai
- 5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai
- 5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai
- 5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások
- 5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság
- 5.1.9. Ipar, kereskedelem, szállítás
- 5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé
- 5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830)
- 5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése
- 5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak
- 5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.2. A polgári Magyarország születése (1848–1918)
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére (1849–1867)
- 5.2.3. A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése
- 5.2.4. A modern gazdasági növekedés kibontakozása
- 5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás
- 5.2.6. A településhálózat átalakulása, az urbanizáció felgyorsulása
- 5.2.7. Polgárosodó társadalom
- 5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon
- 5.2.9. A modern kultúra megalapozása
- 5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában
- 5.2.11. A nemzetiségi kérdés
- 5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az első világháború: a Monarchia végórái
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 6. A 20. századi Magyarország
- 6.1. Az 1918–1919-es forradalmak
- 6.2. A Horthy-korszak (1919–1944)
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.2.2. A trianoni békeszerződés
- 6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege
- 6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban
- 6.2.5. Urak és kendek: a „neobarokk” társadalom
- 6.2.6. Oktatás, kultúra, művelődés
- 6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió
- 6.2.8. A második világháborúban
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.3. A szovjet táborban (1945–1989)
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.3.2. A párizsi békeszerződés
- 6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása
- 6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése
- 6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása
- 6.3.6. A rákosista diktatúra
- 6.3.7. A vas és acél országa
- 6.3.8. A diktatúra oktatás- és művelődéspolitikája
- 6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete
- 6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
- 6.3.11. Megtorlás és konszolidáció
- 6.3.12. Gazdaság: a reformok útján
- 6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban
- 6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus” fény- és árnyoldalai
- 6.3.15. Kultúra és művelődés: a „3 T” politikája
- 6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság
- 6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság
- Bibliográfia
- Kronológia
- Térképjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2007
ISBN: 978 963 058 543 9
Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero