Magyarország története
4. Magyarország két birodalom határán (1526–1711)
1526. augusztus 29. | A mohácsi csata, II. Lajos király halála |
1526. november 10. | Szapolyai I. János koronázása Székesfehérvárott; uralkodik 1540. évi haláláig |
1526. december 16. | A pozsonyi országgyűlés királlyá választja Habsburg Ferdinánd cseh királyt és osztrák főherceget |
1527. november 3. | I. Ferdinánd koronázása Székesfehérvárott; uralkodik 1564. évi haláláig |
1528. január 8. | I. Ferdinánd Budán megszervezi első új, magyarországi kormányszervét, a Magyar Kamarát, amely 1531-től Pozsonyban működik |
1528. február 28. | I. János Isztambulban szövetséget köt Szülejmán szultánnal, akinek vazallusa lesz |
1529. szept. 26.–október 15. | Szülejmán szultán serege sikertelenül ostromolja Bécset |
1532. április 25.–augusztus 31. | Újabb török hadjárat Bécs ellen. Jurisics Miklós vezetésével Kőszeg vára és V. Károly császár Bécsújhely alatt állomásozó tekintélyes serege visszafordulásra készteti a szultáni csapatokat |
1533 | Komjáti Benedek Krakkóban kiadja Szent Pál leveleinek magyar fordítását – ez az első magyar nyelvű nyomtatott könyv |
1538. február 24. | Titkos egyezség Váradon I. Ferdinánd és I. János között: az ún. váradi béke |
1539. március 2. | I. János feleségül veszi Öreg (I.) Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát |
1540. július 7. | I. Jánosnak Izabella királynétól fia születik: János Zsigmond |
1540. július 21./22. | Szapolyai János halála; utóda a csecsemő János Zsigmond (1540–1571), akit a rákosi országgyűlés szeptember 13-án királlyá választ |
1541. augusztus 29. | A törökök csellel elfoglalják Budát |
1541. december 29. | Fráter György Gyalu várában I. Ferdinánd megbízottaival egyezséget köt Erdély Habsburg kézre adásáról |
1541 | Abádi Benedek Sárvárott kinyomtatja az első Magyarországon megjelent magyar nyelvű könyvet, Sylvester János Új Testamentumát |
1542. szept.–okt. | I. Ferdinánd német birodalmi segélyből fogadott csapatokkal sikertelen kísérletet tesz az elvesztett Buda visszafoglalására |
1543–1544 | A törökök Siklós, Pécs, Esztergom, Tata, Székesfehérvár, majd Visegrád, Vác, Hatvan és Nógrád elfoglalásával kiszélesítik a budai vilajet területét. Várday Pál esztergomi érsek Nagyszombatba menekül, az érsekség egészen a 18. századig itt működik |
1547. június 19. | Az Oszmán Birodalom és a Habsburgok békekötése öt esztendőre Drinápolyban |
1549. szeptember 8. | Fráter György aláírja az I. Ferdinánddal kötött nyírbátori egyezséget Erdély Habsburg kézre adásáról |
1551. december 17. | Gianbattista Castaldo generális katonái megölik Fráter Györgyöt |
1552. jún.–okt. | Kara Ahmed másodvezér vezetésével újabb török hadjárat Magyarországon, török uralom alá kerül a Maros, a Temes és a Tisza vidéke, a nagyobb várak közül elvész Temesvár, Lippa és Szolnok |
1552. szeptember 9.–október 18. | Az egri vár védői Dobó István kapitány vezetésével megállítják Kara Ahmed és Hádim Ali budai pasa ostromló seregét |
1554. március | A pozsonyi országgyűlés nádorrá választja Nádasdy Tamás országbírót; tisztét 1562. évi haláláig tölti be |
1554. szeptember | Elesik Fülek vára, amely a törökök legészakibb magyarországi szandzsákközpontja lesz |
1556. július 15. | Tiroli Ferdinánd főherceg és Nádasdy Tamás nádor csapatai a babócsai hadművelettel felmentik a törökök ostromolta Szigetvárt |
1556. október 22. | Izabella királyné és János Zsigmond Lengyelországból visszatérve ünnepélyesen bevonul Kolozsvárra |
1556. november 17. | Bécsben I. Ferdinánd a törökellenes védelmi rendszer megszervezésére és a hadügyek irányítására felállítja az Udvari Haditanácsot |
1558. március 14. | A frankfurti birodalmi gyűlés I. Ferdinánd királyt német-római császárrá koronázza; uralkodik 1564. évi haláláig |
1559. szept. 15. | Meghal Izabella királyné; Erdély fejedelme János Zsigmond lesz (1559–1571) |
1563. szeptember 8. | Miksa főherceget és cseh királyt még apja életében magyar királlyá koronázzák Pozsonyban |
1564. július 25. | Meghal I. Ferdinánd, utóda: II. Miksa császár, magyar királyként I. Miksa; uralkodik 1576-ig |
1566. aug.–szept. | Az ország két kulcsvára, Szigetvár (Szülejmán szultán elhunyta és Zrínyi Miklós hősi halála után), illetve Gyula végvára az oszmánok kezébe kerül |
1568. február 17. | II. Miksa császár és II. Szelim szultán Drinápolyban nyolc esztendőre békességet köt; ez lezárja az 1541 utáni várháborúk időszakát |
1570. augusztus 16. | II. Miksa császár és János Zsigmond erdélyi fejedelem megkötik a speyeri szerződést |
1571. május 25. | Somlyai Báthory Istvánt a gyulafehérvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja; uralkodik 1586-ig |
1572. szept. 25. | A pozsonyi diétán Rudolf főherceget magyar trónörökössé koronázzák |
1575. július 8. | A kerelőszentpáli csatában Báthory István győzelmet arat a trónkövetelőként fellépő Bekes Gáspár ellen |
1575 nyara | A békesség ellenére a törökök elfoglalják Fonyód, Kékkő, Divény és Somoskő várait. A török hódítás Magyarországon eléri legészakibb pontját |
1575. december 14. | Báthory Istvánt a krakkói országgyűlésen a lengyel rendek királlyá választják; koronázása: 1576. május 1-jén; uralkodik 1586. évi haláláig |
1576. október 12. | Meghal I. Miksa magyar király; utóda: II. Rudolf császár, magyar királyként I. Rudolf; Magyarországon uralkodik 1608-ig |
1583 | A Habsburg Birodalom udvara Bécsből Prágába költözik |
1586. december 13. | Báthory István halála a lengyelországi Grodnóban; Erdélyben utóda Báthory Zsigmond, a lengyel trónon Vasa (III.) Zsigmond (1587–1632) |
1590 | Megjelenik Károlyi Gáspár gönci lelkipásztor protestáns Biblia-fordítása, a Vizsolyi Biblia |
1591–1606 | Tizenöt éves (másként hosszú török) háború a Habsburgok és az Oszmán Birodalom között |
1592. április | A törökök elfoglalják a horvát végek kulcsát, Bihácsot |
1593. június 22. | Jelentős keresztény győzelem Sziszeknél a várat ostromló Haszán boszniai pasa felett |
1593. október | Szinán nagyvezír elfoglalja Veszprémet (október 6.) és Palotát (október 10.); ezzel a háború egész Magyarországra átterjed |
1593. november–1594. március | Pálffy Miklós és Christoph von Teuffenbach csapatai győzelmet aratnak a dunántúli Pákozdnál, északon pedig Romhánynál (november 3. és 11.), majd visszafoglalják Divény, Fülek, Szécsény, Drégely (november–december), végül Nógrád várát (1594. március) |
1594. május–június | Mátyás főherceg vezetésével a keresztény csapatok sikertelenül ostromolják Esztergomot; Balassi Bálint hősi halált hal (május 30.) |
1594. szept. 29. | Szinán nagyvezír elfoglalja Győrt; az egész Észak-Dunántúl török fennhatóság alá kerül |
1595. október 29. | Az erdélyi és havasalföldi csapatok Gyurgyevónál megverik Szinán nagyvezírt |
1596. szept. 20.–október 13. | III. Mehmed szultán elfoglalja Eger várát |
1596. okt. 26–28. | A mezőkeresztesi csatában III. Mehmed szerencsével legyőzi a Miksa főherceg vezette keresztény hadakat |
1598. március 29. | Adolf Graf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós csapatai rajtaütésszerűen visszafoglalják Győrt |
1599. november 3. | Az új erdélyi fejedelem, Báthory András Sellenberknél vereséget szenved Vitéz Mihály havasalföldi vajdától; menekülése közben megölik |
1600. szept. 10. | Giorgio Basta felső-magyarországi főkapitány csapataival bevonul Erdélybe |
1600. szept. 18. | A miriszlói csata: a királyi és erdélyi csapatok megverik Vitéz Mihály vajda hadait |
1600. október 20. | A törökök beveszik Kanizsa várát |
1601. augusztus 3. | A goroszlói csata: Giorgio Basta és Mihály vajda egyesült serege legyőzi Báthory Zsigmond csapatait |
1601. szept. 9–20. | A királyi haderő visszafoglalja az 1543-ban elesett Székesfehérvárt; 1602. augusztus 29-én azonban a törökök visszaveszik |
1602. január 20. | Rudolf király Basta generálist Erdély kormányzójává nevezi ki; a tisztséget 1604-ig tölti be |
1603. július 17. | Radul havasalföldi vajda Brassó mellett tönkreveri az új erdélyi fejedelem, Székely Mózes seregét, aki az ütközetben elesik |
1604. január 6. | Giacomo Barbiano Belgiojoso felső-magyarországi főkapitány katonái elfoglalják a kassai Szent Erzsébet evangélikus templomot és átadják a katolikusoknak |
1604. október 15. | Bocskai István hajdúi Álmosdnál legyőznek egy jelentősebb királyi sereget |
1604. november | Bocskai veresége Osgyánnál (november 17.), majd Edelénynél (november 25–28.) Giorgio Basta generális csapataitól |
1605. február 21. | A marosszerdai országgyűlésen a székelyek és a vármegyei nemesek fejedelmükké választják Bocskai Istvánt; szeptember 14-én a medgyesi országgyűlés beiktatja tisztébe |
1605. április 20. | A szerencsi országgyűlésen a felkelt magyar rendek Bocskait Magyarország fejedelmévé választják |
1605. november 11. | Bocskai István Rákos mezején átveszi Lala Mehmed nagyvezírtől az őt Magyarország királyának címző szultáni ahdnámét és pusztán ajándékként az ún. Bocskai-koronát |
1605. december 12. | Bocskai István közel tízezer hajdút telepít le Szabolcs megyében |
1606. június 23. | A bécsi béke Bocskai István fejedelem és I. Rudolf király között |
1606. november 11. | A zsitvatoroki béke a bécsi udvar és a török Porta között |
1606. december 29. | Bocskai István fejedelem meghal Kassán; utódai: 1607–1608 Rákóczi Zsigmond, majd 1608–1613 Báthory Gábor |
1608. június 25. | II. Rudolf császár a libeňi szerződésben Mátyás főherceg javára lemond Magyarország és az osztrák örökös tartományok trónjáról |
1608. szeptember 9.–november 19. | A pozsonyi országgyűlésen megkoronázzák II. Mátyást (uralkodik 1619-ig), Illésházy Istvánt megválasztják az 1562 óta betöltetlen nádori tisztségre |
1613. október 23. | A törökök által támogatott Bethlen Gábort a Kolozsvárott összehívott országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja |
1613. október 27. | Báthory Gábor fejedelmet meggyilkolják Váradon |
1616. szept. 28. | II. Mátyás király Pázmány Pétert esztergomi érsekké nevezi ki; tisztét haláláig, 1637-ig tölti be |
1618. május | A cseh rendek prágai felkelésével kezdetét veszi a harmincéves háború (1618–1648) |
1619. március 20. | Meghal II. Mátyás király, trónra lép II. Ferdinánd; uralkodik 1637-ig |
1619. szept.–okt. | Bethlen Gábor fejedelem magyar–török seregével csatlakozik a cseh rendek Habsburg-ellenes felkeléséhez; elfoglalja Kassát és Érsekújvárt; a királyság északi területei birtokába kerülnek |
1620. január 8. | Bethlen Gábor fejedelem visszautasítja a pozsonyi országgyűlés által neki felajánlott magyar királyi címet |
1620. augusztus 25. | A besztercebányai országgyűlés királlyá választja Bethlent, ám ő nem koronáztatja meg magát |
1621. december 31. | A nikolsburgi béke Bethlen Gábor és II. Ferdinánd között |
1623. aug.–nov. | Bethlen második hadjárata II. Ferdinánd ellen |
1625. október 25. | A soproni országgyűlésen nádorrá választják Esterházy Miklóst; tisztét haláláig, 1645-ig tölti be |
1626. aug.–okt. | Bethlen harmadik hadjárata Magyarországon |
1626 | Bécsben megjelenik az első teljes katolikus Biblia-fordítás, Káldi György jezsuita munkája |
1629. november 15. | Bethlen Gábor halála Gyulafehérvárott; utóda Brandenburgi Katalin 1630-ig, majd I. Rákóczi György (1630–1648) |
1629–1637 | A nagyszombati jezsuita templom építése, a magyarországi barokk kezdete |
1635. május 12. | Pázmány Péter egyetemet alapít Nagyszombatban |
1637. február 15. | Meghal II. Ferdinánd, utóda: III. Ferdinánd király; uralkodik 1657-ig; túléli az 1647. június 16-án megkoronázott, de 1654-ben elhunyt IV. Ferdinándot. |
1644. márc.–ápr. | I. Rákóczi György első hadjárata III. Ferdinánd ellen. Elfoglalja Kassát (március 12.) és Felső-Magyarországot, majd a Vág völgyéig nyomul előre, októberre azonban visszaszorul az északkeleti országrészbe |
1645. július 18. | I. Rákóczi György második hadjáratában a fejedelmi csapatok Brünn alatt egyesülnek a svédekkel |
1645. december 16. | III. Ferdinánd király és I. Rákóczi György fejedelem aláírja a linzi békét |
1648. október 11. | Gyulafehérvárott meghal I. Rákóczi György; utóda idősebbik fia, II. Rákóczi György (1648–1660) |
1657. január 6. | II. Rákóczi György a Porta engedélye nélkül támadást indít Lengyelország ellen; tavaszi-nyári sikerek után a teljes erdélyi sereg a krími tatárok fogságába esik |
1658. máj.–okt. | Köprülü Mehmed nagyvezír büntetőhadjárata Erdélybe; a fejedelemség pusztulása. Szeptember 14-től Barcsay Ákos az új fejedelem (1658–1660) |
1659 | Polgárháború II. Rákóczi György és Barcsay Ákos között |
1660. május 22. | Szejdi Ahmed budai pasa Szászfenesnél megveri II. Rákóczi György csapatait; a megsebesült fejedelem június 7-én Váradon belehal sebeibe |
1660. augusztus 27. | Ali pasa szerdár hadserege hosszú ostrom után elfoglalja a fejedelemség kapuját, Nagyváradot |
1661. január 1. | Kemény Jánost a szászrégeni országgyűlés fejedelemmé választja (uralkodik 1662-ig); júliusban megöleti vetélytársát, Barcsay Ákost |
1661. június | Zrínyi Miklós horvát–szlavón bán török területen megkezdi Új-Zrínyivár építését, amely a Porta felháborodását váltja ki |
1661. jún.–szept. | Raimondo Montecuccoli tábornagy sikertelen hadjárata Erdélybe. Közben Ali pasa szerdár ellenőrzése mellett a marosvásárhelyi országgyűlés fejedelemmé választja Apafi Mihályt; uralkodik 1690-ig |
1662. január 22. | Kemény János elesik Nagyszőllősnél az Apafi Mihály támogatására érkező Kücsük Mehmed jenői beglerbéggel vívott csatában |
1663. szept. 25. | Köprülü Ahmed nagyvezír csapatai – párkányi győzelmük (auguszstus 7.) után – beveszik Érsekújvárt |
1664. jan.–febr. | Zrínyi Miklós és Julius Graf von Hohenlohe téli hadjárata; legnagyobb sikere az eszéki híd felgyújtása (február 2.) |
1664. máj.–aug. | Köprülü Ahmed nagyvezír magyarországi hadjárata: felmenti a keresztények ostromolta Kanizsát, elfoglalja, majd lerombolja Új-Zrínyivárt, a szentgotthárdi csatában (augusztus 1.) azonban vereséget szenved a Raimondo Montecuccoli vezette szövetséges csapatoktól |
1664. augusztus 10. | A vasvári béke |
1666. augusztus 27. | Wesselényi Ferenc nádor Murányból követeket küld a Portára: a rendi szabadságok és a szabad királyválasztás garantálásáért kész elismerni a szultán fennhatóságát |
1670. ápr.–szept. | Az ún. Wesselényi-felkelés vezetőit őrizetbe veszik |
1671. április 30. | Bécsújhelyen kivégzik a fej- és jószágvesztésre ítélt Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet, Bécsben Nádasdy Ferencet, Pozsonyban Bónis Ferencet |
1672 | Megkezdődik a Felső-Magyarországról Erdélybe és a Partiumba menekült bujdosók mozgalma |
1673. február 27. | I. Lipót hattagú kormányzótanácsot (Gubernium) állít fel Magyarország kormányzására |
1674. április 4. | A pozsonyi rendkívüli bíróság mintegy négyszáz prédikátort ítél el; több mint negyven hite mellett végig kitartó személyt 1675 márciusában Nápolyban és Buccariban gályarabnak adnak el |
1678 | Thököly Imre vezetésével a bujdosók csapatai elfoglalják Felső-Magyarországot, de november 1-jén Barsszentkeresztnél vereséget szenvednek |
1681. ápr.–dec. | A soproni országgyűlésen I. Lipót kiegyezik a magyar rendekkel: felszámolják a Guberniumot, megerősítik a rendi kiváltságokat. Esterházy Pált nádorrá választják (június 13.); tisztét 1713. évi haláláig tölti be |
1682. aug.–szept. | Thököly Imre csapatai elfoglalják Kassát (augusztus 14.), majd Füleket (szeptember 10.), ahol szeptember 16-án a budai pasa Thökölyt Közép-Magyarország uralkodójává nevezi ki. Ezzel az ország négy részre szakad, kialakul Thököly felső-magyarországi török vazallus fejedelemsége |
1683. márc.–okt. | Kara Musztafa nagyvezír sikertelen hadjárata Bécs elfoglalására; szeptember 12-én hatalmas keresztény győzelem a Bécs melletti Kahlenbergnél Lotharingiai Károly és III. (Sobieski) János lengyel király vezetésével |
1684. március | XI. Ince pápa gyámkodásával létrejön a Szent Szövetség, a törökellenes diplomáciai koalíció. Tagjai: a Habsburg Monarchia, Lengyelország, Velence és 1686-tól Oroszország |
1685. szept.–okt. | Az előrenyomuló császári-királyi csapatok felszámolják Thököly Imre fejedelemségét, akit a váradi pasa fogságba vet |
1686. június 18.–szeptember 2. | Buda visszafoglalása |
1687. augusztus 12. | Jelentős szövetséges győzelem Nagyharsánynál, az ún. második mohácsi csatában Szülejmán nagyvezír serege felett |
1687. október 27. | Egyezmény Balázsfalván Lotharingiai Károly fővezér és Apafi Mihály erdélyi fejedelem között |
1687. december | Eger felszabadul; a magyar rendek a pozsonyi országgyűlésen lemondanak a szabad királyválasztásról |
1687 | Antonio Caraffa generális eperjesi vésztörvényszéke |
1688. május 9–10. | A fogarasi egyezmény Antonio Caraffa és Apafi Mihály erdélyi fejedelem között |
1688 | Székesfehérvár (május 19.) és Belgrád (szeptember 6.) keresztény kézre kerül; de a Rajna vidékén XIV. Lajos megtámadja a megerősödő Habsburg Birodalmat |
1690. október 16. | I. Lipót kiadja az Erdély helyzetét szabályozó Diploma Leopoldinumot; kisebb módosítás után végleges kiadása: 1691. december 4-én |
1690 | Ablokád alatt tartott Kanizsa felszabadul (április 13.), Belgrádot viszont visszafoglalják a törökök (október 8.) |
1691. augusztus 19. | Bádeni Lajos győzelme a szalánkeméni csatában |
1695. szept. 21. | Az utolsó török győzelem Lugosnál Friedrich Veterani erdélyi főparancsnok serege felett |
1697. jún.–aug. | A hegyaljai felkelés |
1697. szept. 11. | Jenő savoyai herceg nagy győzelme Zentánál II. Musztafa szultán csapatai felett |
1699. január 24. | A karlócai béke a Szent Liga tagjai és a török Porta között; Magyarország – a Temesköz kivételével – felszabadul a török uralom alól |
1703. május 6. | II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványa |
1703. május 21. | A tiszaháti felkelés; a Rákóczi-szabadságharc kezdete |
1704. július 8. | A gyulafehérvári országgyűlés Rákóczit erdélyi fejedelemmé választja; beiktatására a marosvásárhelyi diétán 1707. április 5-én kerül sor |
1705. május 5. | I. Lipót halála, utóda I. József (1705–1711) |
1705. május 30. | Megjelenik az első magyarországi újság, a Mercurius Hungaricus első száma |
1705. szept. 12.–október 2. | A szécsényi (kuruc) országgyűlés: önálló államszervezet, Rákóczi vezérlő fejedelem, Szenátus és Gazdasági Tanács |
1707. június 12. | Az ónodi országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását |
1707 ősze | A kurucok elveszítik Erdélyt |
1707. szept. 15. | II. Rákóczi Ferenc és I. Nagy Péter orosz cár szerződése Varsóban |
1708. február 29. | 1687 után újra magyar országgyűlés kezdődik Pozsonyban |
1708. augusztus 3. | Rákóczi csapatainak veresége a trencséni csatában |
1708. november 28.–december 20. | A sárospataki országgyűlés |
1709 vége | A Dunántúlt és a Szepességet végleg elvesztik a kurucok |
1711. április 17. | I. József halála. Utóda III. (mint császár VI.) Károly (1711–1740) |
1711. május 1. | A szatmári béke |
Tartalomjegyzék
- MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
- Impresszum
- Előszó
- 1. A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor
- 2. A középkori Magyar Királyság Az Árpád-házi királyok kora (970–1301)
- 2.1. Államalapítás Géza és István idején (970–1038)
- 2.2. Válság és konszolidáció (1038–1116)
- 2.3. Integrálódás Európába (1116–1205)
- 2.4. Az „új berendezkedés” gazdasági-társadalmi következményei (1205–1301)
- 3. A középkori Magyar Királyság A vegyes házi királyok kora (1301–1526)
- 3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig (1301–1403)
- 3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye
- 3.2.3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok
- 3.2.4. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés
- 3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei
- 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
- 3.3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában
- 3.4. Mátyás király birodalma (1458–1490)
- 3.5. Társadalom és gazdaság a késő középkorban
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.5.2. Társadalmi rétegződés, rendi dualizmus
- 3.5.3. Egyházi társadalom
- 3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény és a nemesség
- 3.5.5. Mezőgazdaság és állattenyésztés
- 3.5.6. Jobbágyok – parasztok
- 3.5.7. Városi jellegű foglalkozások: kézművesség, kereskedelem, pénzforgalom
- 3.5.8. A városok és mezővárosok igazgatása és társadalma
- 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
- 3.6. A Mohácshoz vezető út (1490–1526)
- 4. Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711)
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon
- 4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek
- 4.1.4. A Sztambulba vezető út: Szapolyai János és fia állama
- 4.1.5. Igen szűk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség
- 4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései
- 4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába
- 4.1.8. Honkeresők: etnikai és demográfiai változások
- 4.1.9. Hitkeresők: vallásváltó Magyarország
- 4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresők: a művelődés aranykora
- 4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború
- 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
- 4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711)
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé
- 4.2.3. A rendiség megerősödése – kenyértörés az udvarral
- 4.2.4. Önálló életre kelt Erdély – virágzó, majd pusztuló Tündérország
- 4.2.5. Militarizálódás és önszerveződés: társadalmi változások
- 4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendeződés
- 4.2.7. Pusztuló magyarság – gyarapodó „nemzetiségek”
- 4.2.8. Megújuló katolicizmus – elhúzódó vallásháború
- 4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlődés – fél évszázad háborús válság
- 4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború
- 4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc
- 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
- 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
- 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek
- 5.1.3. Vallások és egyházak
- 5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai
- 5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai
- 5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai
- 5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások
- 5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság
- 5.1.9. Ipar, kereskedelem, szállítás
- 5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé
- 5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830)
- 5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése
- 5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak
- 5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig
- 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
- 5.2. A polgári Magyarország születése (1848–1918)
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére (1849–1867)
- 5.2.3. A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése
- 5.2.4. A modern gazdasági növekedés kibontakozása
- 5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás
- 5.2.6. A településhálózat átalakulása, az urbanizáció felgyorsulása
- 5.2.7. Polgárosodó társadalom
- 5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon
- 5.2.9. A modern kultúra megalapozása
- 5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában
- 5.2.11. A nemzetiségi kérdés
- 5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az első világháború: a Monarchia végórái
- 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
- 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
- 6. A 20. századi Magyarország
- 6.1. Az 1918–1919-es forradalmak
- 6.2. A Horthy-korszak (1919–1944)
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.2.2. A trianoni békeszerződés
- 6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege
- 6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban
- 6.2.5. Urak és kendek: a „neobarokk” társadalom
- 6.2.6. Oktatás, kultúra, művelődés
- 6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió
- 6.2.8. A második világháborúban
- 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
- 6.3. A szovjet táborban (1945–1989)
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.3.2. A párizsi békeszerződés
- 6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása
- 6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése
- 6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása
- 6.3.6. A rákosista diktatúra
- 6.3.7. A vas és acél országa
- 6.3.8. A diktatúra oktatás- és művelődéspolitikája
- 6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete
- 6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
- 6.3.11. Megtorlás és konszolidáció
- 6.3.12. Gazdaság: a reformok útján
- 6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban
- 6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus” fény- és árnyoldalai
- 6.3.15. Kultúra és művelődés: a „3 T” politikája
- 6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság
- 6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei
- 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
- 6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság
- Bibliográfia
- Kronológia
- Térképjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
Nyomtatott megjelenés éve: 2007
ISBN: 978 963 058 543 9
Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero