Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története


6. A 20. századi Magyarország

1918. október 23.Károlyi Mihály vezetésével megalakul a Magyar Nemzeti Tanács
1918. október 30.A Szlovák Nemzeti Tanács határozatot hoz Szlovákia Csehországhoz való csatlakozásáról
1918. október 31.Budapesten győz a forradalom; megalakul a Károlyi-kormány
1918. november 3.A Monarchia fegyverszünetet köt Padovában az antanthatalmakkal
1918. november 13.A belgrádi katonai konvenció aláírása
1918. november 16.Magyarország „független és önálló népköztársasággá” alakul
1918. november 25.Az újvidéki Szláv Nemzeti Gyűlés a dél-magyarországi megyék Szerbiához csatolásáról fogad el határozatot
1918. december 1.Az erdélyi románok gyulafehérvári gyűlése Erdély Romániához csatolásáról fogad el határozatot
1919. január 11.A Nemzeti Tanács Károlyi Mihályt ideiglenes köztársasági elnökké nevezi ki
1919. január 18.Párizsban megkezdi tárgyalásait a békekonferencia
1919. március 21.Az MSZDP és a KMP vezetői kikiáltják a Tanácsköztársaságot
1919. április 16.A román hadsereg támadása
1919. május 30.A Vörös Hadsereg északi hadjáratának kezdete
1919. augusztus 1.Lemond a Forradalmi Kormányzótanács, megalakul a Peidlkormány
1919. november 16.Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén bevonul Budapestre
1920. január 25–26.Nemzetgyűlési választások; a szavazatok többségét a Kisgazdapárt kapja
1920. március 1.A nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választja Horthy Miklóst
1920. június 4.A békeszerződés aláírása a versailles-i Nagy Trianon palotájában
1921. március 26.–április 5.IV. Károly első visszatérési kísérlete
1921. április 14.Gróf Bethlen István alakít kormányt
1921. augusztus 22.A magyar csapatok bevonulnak Pécsre
1921. okt. 20–24. IV. Károly második – fegyveres – visszatérési kísérlete
1921. november 6.Kihirdetik a Habsburg-ház trónfosztásával foglalkozó 1921:XLVII. tc.-t.
1921. dec. 14–16. Népszavazás Sopronban és környékén a terület hovatartozásáról
1922. máj. 28.–jún. 1.Nemzetgyűlési választások; az Egységes Párt a szavazatok 58%-át szerzi meg
1922. szept. 18. Magyarországot felveszik a Népszövetségbe
1924. március 5–6.Megállapodás a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi kölcsönről
1924. május 24.Megalakul a Magyar Nemzeti Bank
1925. január 1.Életbe lép az új autonóm vámtarifa (1924:XXI. tc.)
1925. december 1.Felavatják a budapesti rádióstúdiót; megindul a rendszeres rádiózás
1926. november 15.Kihirdetik a felsőház felállításával foglalkozó 1926:XXII. tc.-t.
1926. dec. 14–15. Országgyűlési választások; az Egységes Párt a mandátumok 60%-át kapja
1926. dec. 27. Forgalomba hozzák az új pénzt, a pengőt
1927. április 5.A magyar–olasz barátsági szerződés aláírása
1927. szeptember Megjelenik a Magyar Szemle című folyóirat első száma
1928. augusztus 4.Kihirdetik a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítással foglalkozó 1928:XL. tc.-t
1930. október 12.Megalakul a Független Kisgazdapárt
1930.bdecember 3.A budapesti Margitszigeten átadják a Nemzeti Sportuszodát
1931. augusztus 18.Benyújtja lemondását Bethlen István miniszterelnök
1931. szept. 25. Bemutatják az első magyar hangosfilmet (Kék bálvány)
1932. október 1.Megalakul Gömbös Gyula kormánya
1932. október 27.Átalakul az Egységes Párt; az új kormánypárt neve: Nemzeti Egység Pártja
1933. július 22.Berlinben aláírják az I. magyar–német kereskedelmi pótegyezményt
1934. február 21.Magyarország és Németország megkötik az 1931-es kereskedelmi szerződés II. pótegyezményét
1934. március 17.A magyar–olasz–osztrák hármas egyezmény (római jegyzőkönyvek) aláírása Rómában
1935. március 31.–április 7.Országgyűlési választások; a kormánypárt 69%-os többséget szerez
1936. október 12.A kormányzó kinevezi Darányi Kálmán kormányát
1937. július 28.Kihirdetik az 1937:XXI. Tc.-t, amely egyes iparágakban bevezeti a 48 órás, a tisztviselők esetében pedig a 44 órás munkahetet
1938. március 12–13.Anschluss
1938. április 30.Kihirdetik a mezőgazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosításával foglalkozó 1938:XII. tc.-t
1938. május 14.A kormányzó megbízásából Imrédy Béla alakít kormányt
1938. május 29.Kihirdetik az 1938:XV. tc.-t (ún. I. zsidótörvény)
1938. június 3.Kihirdetik az új választójogi törvényt (1938:XIX. tc.), amely általánossá teszi a titkos szavazást
1938. november 2.Első bécsi döntés
1939. február 15.Gróf Teleki Pál alakít kormányt
1939. március 15.A honvédség alakulatai megkezdik Kárpátalja visszafoglalását
1939. április 11.Magyarország kilép a Népszövetségből
1939. május 5.Kihirdetik az 1939:IV. tc.-t (ún. II. zsidótörvény)
1939. május 28–29.Országgyűlési választások; a kormánypárt a mandátumok 73%-át kapja
1939. szeptember 1.Németország megtámadja Lengyelországot; kezdetét veszi a második világháború
1940. július 12.Kihirdetik a nyolcosztályos népiskola bevezetésével foglalkozó 1940:XX. tc.-t
1940. augusztus 30.Második bécsi döntés
1941. április 3.Gróf Teleki Pál öngyilkosságot követ el, utóda Bárdossy László
1941. április 11.Magyarország csatlakozik a Jugoszlávia elleni támadáshoz
1941. június 22.A német hadsereg megtámadja a Szovjetuniót
1941. június 26.Magyarország hadba lépése a Szovjetunió ellen
1941. augusztus 8.Kihirdetik az 1941:XV. Tc.-t (ún. III. zsidótörvény)
1941. december 6.Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak
1941. december 12.Magyarország hadat üzen az Egyesült Államoknak
1942. március 9.A kormányzó Kállay Miklóst nevezi ki miniszterelnökké.
1942. ugusztus 20.Repülőszerencsétlenség következtében meghal Horthy István
1943. január–február A 2. magyar hadsereg megsemmisítő vereséget szenved az orosz fronton
1943. október 10.A kormány elfogadja a nyugati szövetségesek előzetes fegyverszüneti feltételeit
1944. március 19.A német csapatok megszállják Magyarországot
1944. március 22.Sztójay Döme alakít kormányt
1944. május 15.Megkezdődik a zsidók gettóba gyűjtése és deportálása
1944. június végeHorthy leállítja a zsidók deportálását
1944. október 11.A kormányzó megbízottai aláírják az előzetes fegyverszüneti megállapodást
1944. október 15.A kiugrási kísérlet meghiúsul; a fővárost német csapatok szállják meg
1944. október 16.Horthy lemond, és Szálasi Ferencet nevezi ki miniszterelnökké
1944. december 2.Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front
1944. december 21.Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés
1944. december 22.Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány
1945. január 20.Magyaroszág és a szövetséges hatalmak aláírják a fegyverszünetet
1945. április 13.Befejeződnek a fegyveres harcok Magyarország területén
1945. augusztus 18.Rendelet a 8 osztályos kötelező általános iskolák szervezéséről
1945. november 4.Nemzetgyűlési választások; a Kisgazdapárt a szavazatok 57%-át kapja
1945. december 29.Rendelet a német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről
1946. február 1.A nemzetgyűlés elfogadja az 1946: I. tc.-t, amely eltörli a királyság intézményét, és Magyarországot köztársaságnak nyilvánítja. Köztársasági elnökké a nemzetgyűlés Tildy Zoltánt választja
1946. február 27.Aláírják a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményt Budapesten
1946. augusztus 1.Kibocsátják az új pénzt, a forintot
1947. február 10.A békeszerződés aláírása Párizsban
1947. május 30.Lemond és emigrációba kényszerül Nagy Ferenc miniszterelnök
1947. augusztus 31.Országgyűlési („kékcédulás”) választások
1947. november 21.Hatályba lép az 1947:XXX. tc. abankok államosításáról
1948. április 29.A 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemek államosítása
1948. június 12.Az MKP és az MSZDP egyesülésével megalakul a Magyar Dolgozók Pártja
1948. június 16.Az egyházi iskolák államosítása
1948. július 30.Lemond Tildy Zoltán köztársasági elnök
1948. december 26.Letartóztatják Mindszenty József hercegprímást
1949. január 20.Magyarország részvételével Moszkvában megalakul a KGST
1949. május 15.Országgyűlési (egypárti) választások; a Hazafias Népfront jelöltjeire 96% szavaz
1949. augusztus 18.Az országgyűlés elfogadja az új alkotmányt (1949:XX. tc.)
1949. szept. 29. Az Elnöki Tanács megszünteti a kötelező iskolai vallásoktatást
1949. október 15.Kivégzik Rajk Lászlót és több társát
1949. december 28.Államosítják a 10 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket
1950. január 13.A református és az evangélikus püspökök felesküsznek az új alkotmányra
1950. október 22.Tanácsválasztások
1951. április végeLetartóztatják Kádár Jánost és több társát a „hazai” kommunisták közül
1951. július 21.A katolikus püspöki kar felesküszik az alkotmányra
1952. február 17.A házingatlanok államosítása
1953. május 17.Országgyűlési választások; a Népfront jelöltjeire szavaz a választók 98%-a
1953. július 4.A Nagy Imre-kormány megalakulása
1955. április 18.Az országgyűlés felmenti Nagy Imrét, utóda Hegedüs András
1955. május 14.Magyarország csatlakozik a Varsói Szerződéshez
1955. december 14.Magyarországot felveszik az ENSZ tagállamai közé
1956. február 14–25.A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa
1956. október 6.Rajk László és társai újratemetése
1956. október 23.A budapesti egyetemisták békés tüntetése fegyveres felkelésbe csap át; a forradalom és szabadságharc kezdete
1956. október 24.Az Elnöki Tanács Nagy Imrét nevezi ki miniszterelnökké
1956. október 26.A harcok és tüntetések több vidéki városra átterjednek
1956. október 28.Nagy Imre nemzeti demokratikus forradalomnak minősíti a felkelést
1956. október 31.Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt. Újjáalakulnak a koalíciós pártok is. Az SZKP KB Elnöksége utasítást ad a magyar forradalom katonai leverésére
1956. november 1.A kormány deklarálja Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből
1956. november 4.A szovjet csapatok megtámadják Budapestet; Nagy Imre és környezete a jugoszláv követségre menekül; Kádár János vezetésével Szolnokon megalakul a „Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány”
1956. november 11.A fegyveres harcok vége
1957. május 27.Magyar–szovjet megállapodás a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról
1958. március 1.A Magyar Televízió megkezdi a rendszeres műsorsugárzást
1958. június 16.Nagy Imre és társai kivégzése
1958. november 16.Országgyűlési és tanácsi választások; a Népfront jelöltjeire szavaz 99,6%
1959. április 3.Az első részleges amnesztia
1959. szept. 25. Újjáalakul az Írószövetség
1960. április 1.A második részleges amnesztia
1960. október 3.Kádár János beszédet mond az ENSZ Közgyűlésén
1961. január 5.Bejelentik a mezőgazdaság kollektivizálásának befejezését
1961. ugusztus 26.Kivégzik az 1956-os felkelők utolsó csoportját
1962. nov. 20–24. Az MSZMP VIII. kongresszusa deklarálja „a szocializmus alapjainak lerakását”
1962. december 20.Az ENSZ Közgyűlése leveszi napirendjéről a magyar kérdést
1963. február 24.Országgyűlési választások; 98,9% a Népfront jelöltjeire szavaz
1963. március 22.Általános amnesztia az 1957–58-ban elítéltek számára
1963. augusztus 20.Az utolsó magyar faluban (Aporliget) is kigyullad a villany
1964. szept. 15. A Vatikán és a magyar kormány megállapodása a katolikus egyház helyzetének rendezéséről
1964. október 14.Ny. Sz. Hruscsovot elmozdítják az SZKP éléről; utóda L. I. Brezsnyev
1966. február 15.Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Jugoszlávia között
1966. május 25–27.Az MSZMP KB határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról
1967. január 29.A gyermekgondozási segély (GYES) bevezetése
1967. március 19.Országgyűlési választások; 99,7% a Népfront jelöltjeire szavaz
1967. július 6.A minisztertanács határozata a 44 órás munkahét fokozatos bevezetéséről
1968. január 1.Érvénybe lép az új gazdasági mechanizmus
1968. aug. 20–21. A magyar csapatok részt vesznek a Csehszlovákia elleni intervencióban
1970. március 4.Az új útlevélrendelet szerint nyugati országokba turistaként három-, látogatóként kétévente egyszer lehet utazni
1970. április 2.Felavatják a budapesti metró első vonalát az Örs vezér tere és a Deák tér között
1971. április 25.Országgyűlési választások; 99% a Népfront jelöltjeire szavaz
1971. szept. 28. A Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében Mindszenty József amnesztiában részesül, elhagyja Magyarországot
1972. nov. 14–15. Az MSZMP KB a gazdasági reform visszafogásáról fogad el határozatot
1973. december 21.A diplomáciai kapcsolatok felvétele az NSZK-val
1974. június 15.Országgyűlési választások; 99,6% a Népfront jelöltjeire szavaz
1974. július 3.Átadják az ország első (balatoni) autópályáját (M7-es)
1974. augusztus 1.Kádár János aláírja a helsinki megállapodás záróokmányát
1976. február 12.VI. Pál pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki.
1977. június 9.A pápa fogadja Kádár Jánost
1977. szept. 15.Magyarország és Csehszlovákia megállapodást ír alá egy a Bős és Nagymaros közötti vízlépcső és vízi erőmű felépítéséről
1978. január 6.Cyrus Vance, az USA külügyminiszere Budapesten átadja Magyarországnak a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket
1978. szeptember A hétfő esti ellenzéki „repülőegyetemek” kezdete
1979. január 1.Megszűnik a vízumkényszer Ausztria és Magyarország között
1980. június 8.Országgyűlési választások; 99,3% a Népfront jelöltjeire szavaz
1981. január 1.Szerződéses és bérleti formában üzemeltethetők a kisebb kereskedelmi üzletek és vendéglátó-ipari egységek
1981. július 1.A 42 órás munkahét (szabad szombat) bevezetése
1981. szept. 9. 1982-től engedélyezik gazdasági munkaközösségek létrehozását
1981. október Megjelenik az illegális Beszélő című folyóirat első száma
1983. március. 23.Reagan amerikai elnök meghirdeti az ún. űrfegyverkezési programot
1983. december 27.Hatályba lép az országgyűlési képviselők választását módosító 1983: III. tc. (kötelező többes jelölés)
1984. október 31.A 33/1984. sz. kormányrendelet decentralizálja az állam tulajdonosi jogait; az üzemek tulajdonosaivá a megalakítandó vállalati tanácsok válnak
1985. március 11.Mihail Gorbacsovot választják az SZKP főtitkárává
1985. június 8.Országgyűlési választások; a képviselők 10,5 %-a független
1985. június14–16. Az ellenzék tanácskozása Monoron
1986. október Elkészül a reformközgazdászok Fordulat és reform című programja
1986. dec.r 10–15. Megalakulnak az első kereskedelmi bankok
1987. március 6.II. János Pál pápa Paskai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki
1987. június 10.Megjelenik a Beszélő szerkesztőinek Társadalmi Szerződés című programja
1987. június 25–26.Lázár Györgyöt Grósz Károly váltja fel a kormány élén
1987. szept. 27. Lakitelken megalakul a Magyar Demokrata Fórum (MDF)
1987. nov. 27. A „világútlevél” bevezetése
1988. január 1.A személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó bevezetése
1988. május 20–22.Az MSZMP országos értekezlete Kádár János helyett Grósz Károlyt választja a párt főtitkárává
1988. június 27.Tömegtüntetés Budapesten a tervezett erdélyi falurombolás ellen
1988. október 10.Hatályba lép a privatizáció alapjául szolgáló társasági törvény (VI. tc.)
1988. november 24.Németh Miklós alakít kormányt
1989. március 15.Az ellenzéki szervezetek tömegtüntetése Budapesten
1989. május 13.A minisztertanács felfüggeszti a nagymarosi vízlépcső építését
1989. június 13.Megkezdődnek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai a hatalom megosztásáról és a békés átmenetről
1989. június 16.Nagy Imre és mártírtársai újratemetése
1989. július 6.Meghal Kádár János
1989. szept. 10. Magyarország megnyitja nyugati határát a keletnémet menekültek előtt
1989. szept. 18. Befejeződnek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai
1989. október 5–9.Az MSZMP utolsó kongresszusa, a Magyar Szocialista Párt megalakulása
1989. október 23.Az 1949-es alkotmányt hatálytalanító új alaptörvény (1989:XXXI. tc.) kihirdetése és a Magyar Köztársaság kikiáltása
1989. december 2.Bush és Gorbacsov csúcstalálkozója Máltán
1990. március 10.Magyar–szovjet megállapodás a szovjet csapatok teljes kivonásáról
1990. március 25.–április 8.Országgyűlési választások; a mandátumok 43%-át az MDF szerzi meg
1990. május 23.Antall József (MDF) alakít kormányt
1990. augusztus 3.Az Országgyűlés Göncz Árpádot (SZDSZ) választja köztársasági elnökké
1991. február 15.Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia képviselői együttműködési megállapodást írnak alá Visegrádon
1991. június 19.Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Magyarországról
1991. június 28.Feloszlatják a KGST-t
1991. július 1.Feloszlatják a Varsói Szerződést
1991. július 11.Hatályba lép a kárpótlási alaptörvény (1991:XXV. tc.)
1992. május 25.A magyar kormány felmondja a bős–nagymarosi vízlépcsőről Csehszlovákiával kötött szerződést
1993. május 11.Az Országgyűlés jóváhagyja az Ukrajnával kötött alapszerződést
1993. december 21.Boross Péter (MDF) alakít kormányt
1994. május 8–29.Országgyűlési választások; a mandátumok 54%-át az MSZP szerzi meg
1994. július 15.Horn Gyula (MSZP) alakít kormányt
1995. március 19.Alapszerződés aláírása Szlovákiával
1995. május 30.Az Országgyűlés elfogadja a stabilizációs programot (Bokros-csomag)
1995. június 19.Az Országgyűlés ismét Göncz Árpádot választja köztársasági elnökké
1996. július 3.Az Országgyűlés elfogadja az 1996:LIX. tc.-t a nyugdíjkorhatár egységesen 62 évre emeléséről
1996. szept. 16. Alapszerződés aláírása Romániával
1997. január 1.Megszűnik a „turistakeret”; magyar állampolgárok korlátlanul vásárolhatnak külföldi valutát forintért
1997. november 16.Eredményes népszavazás a NATO-hoz való csatlakozásról
1998. május 10–24.Országgyűlési választások; a Fidesz a mandátumok 38,6%-át szerzi meg
1998. július 8.Orbán Viktor (Fidesz) alakít kormányt
1999. március 12.Magyarország a NATO teljes jogú tagja
2000. június 6.Az Országgyűlés Mádl Ferencet választja köztársasági elnökké
2001. június Az országgyűlés elfogadja a szomszédos országokban élő magyarok támogatásával foglakozó ún. státustörvényt
2001Az év folyamán megrendezett népszámlálás szerint Magyarország népessége 10.1 millió
2002. április 7–21.Országgyűlési választások; a Fidesz a mandátumok 49, az MSZP 46, az SZDSZ 5%-át szerzi meg
2002. május 27.A szocialista Medgyessy Péter vezetésével MSZP–SZDSZ kormány alakul
2002. október 10.A Sorstalanság című regényéért Kertész Imre elnyeri az irodalmi Nobel-díjat
2002. december 7.II. János Pál pápa a lemondott Paskai László helyére Erdő Pétert nevezi ki prímássá és esztergom-budapesti érsekké
2004. május 1.Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagállamává válik
2004. szept. 29. A lemondott Medgyessy Péter helyett az országgyűlés Gyurcsány Ferenc szocialista politikust választja miniszterelnökké
2005. május 5.Az országgyűlés Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét választja köztársasági elnökké.
2006. április 9–23.Az országgyűlési választásokat a mandátumok 48%-ával az MSZP nyeri
2006. június 9.Gyurcsány Ferenc vezetésével ismét szocialista-liberális kormány alakul

Magyarország története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 058 543 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave