Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története


Expanzió és regionális politika

A Magyar Királyság területi gyarapodása azon a nyomon folytatódott a 12. században, amelyen László és Kálmán idején elindult. Horvátországot a magyar királyok folyamatosan külön tüntették fel címeik sorában, de kormányzata hol Szlavóniával, hol Dalmáciával kapcsolódott össze. Dalmáciában 1116-ban az uralkodóváltást kihasználva Velence és Bizánc összefogtak és sikerrel szorították vissza a magyar uralmat. 1118-ban ötéves fegyverszünet rögzítette Velence jogait. Amikor a magyar királyok ismét teret nyertek Dalmáciában, újra és újra megerősítették a városokat korábbi szabadságaikban: így II. István 1124-ben Trau és Spalato jogait, II. Géza 1142-ben Spalato, majd 1151-ben Trau kiváltságát. III. István 1169-ben Sebenicót részesítette Trau kiváltságaiban. A magyar uralom Dalmáciában nagyon mozaikszerű volt, hiszen 1124-et követően II. István elvesztette a dalmát városokat; 1137–1138 táján II. Béla szerezte vissza. Ekkor, 1138-ban a korábbiakhoz képest szokatlan módon az esztergomi érsek szentelte fel Gaudiust, Spalato érsekét. Ettől kezdve 1165-ig ismét magyar uralom következett, amelyet ismét bizánci váltott fel.

Magyarország története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 058 543 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave