Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története


A magyarok etnogenezise

Nyelvünk finnugor eredetét mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos körök bizonyítottnak tekintik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a honfoglalás idején a magyarság tisztán finnugor eredetű lett volna, mert már akkor is másfélezer éve volt annak, hogy az őseik a nyelvrokonoktól elváltak, s a sztyeppén másféle népek és kultúrák hatása alá kerültek. A kora középkorban Kelet-Európa északi felében finnugorok, keleti szlávok és baltiak éltek. Az elsők az Uráltól a Fenno-Skandináviáig elnyúló erdőrégióban éltek, nagy részük a középkorban elszlávosodott; a baltiak tőlük nyugatra, illetve délre laktak, délnyugatra pedig a keleti szlávok. A Skandináviából származó, a Ladoga környékén megtelepedett normannok a 860-as években jelentek meg Kijevben. A magyar őstörténet szempontjából döntő jelentőségű sztyeppei régió az erdős övezet és a Fekete-tenger partvidéke között terül el, ami keleti irányban egyre szélesedik, arrafelé magába öleli a Kámavidéket is. A sztyeppén a Kr. e. 8. századtól kezdve irániak (kimmerek, szkíták, szarmaták), azután török népek, valamint a 3–5. század között a keleti germán eredetű gótok éltek. A szláv terjeszkedés kelet és dél felé a 10. században kezdődött el. A sztyeppei népek anyagi kultúráját és díszítő művészetét meghatározta, hogy a Fekete-tenger északi partvidéke Kr. e. 6. századtól görög gyarmat, majd római provincia volt. Nagy hatást gyakorolt az is, hogy a későbbiekben a Krím nagyobbik része bizánci tartomány lett és hogy a bizánci városok a hosszabb-rövidebb ideig tartó kazár fennhatóság alatt is megőrizték saját kultúrájukat.

Magyarország története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 058 543 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave