Magyar Tudomány 2021/04
›
Ki a tudós?
›
Lefejezés, befejezés nélkül Természettudományos kutatás régen és most • Decapitation without End Research in Natural Sciences in the Past and Today

Lefejezés, befejezés nélkül Természettudományos kutatás régen és most

Decapitation without End Research in Natural Sciences in the Past and Today

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maksay Gábor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

okl. vegyész, a biológiai tudomány doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpont volt emeritus kutató professzora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

maksayg@gmail.com
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.4.10
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Halotti beszéd
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természettudományos kutatásról szól ez az írás két különböző korszakban. A régi korszak egyre radikálisabb, majd forradalmi volt. Mostanában is egyre radikálisabb szervezeti reformok történnek. A két korszak szereplői szubjektív ko(/ó)rképet nyújtanak az alábbiakban. Az olvasóra marad, hogy a korszakokat összevetve tanulságokra következtessen. Annyi bizonyosnak látszik, hogy szakszerűtlen, radikális szervezeti és módszertani reformok egyik korszakban sem javították a természettudományos kutatás színvonalát és a kutatók munkahelyi közérzetét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyaktilót egy híresen emberséges és kiváló tudósról, Joseph-Ignace Guillotine-ról nevezték el guillotine-nak. Ő javasolta 1789-ben a francia nemzetgyűlésnek, hogy a halálraítélteket fájdalommentesen végezzék ki. És demokratikusan, ugyanis addig csak nemeseket fejeztek le, a szegényeket felakasztották. Aggasztó, hogy a nyaktiló változó formában tovább létezik, és hogy a radikalizálódás a történelemben hova szokott vezetni.
 
A 18. század, Franciaország, Lavoisier
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antoine Laurent Lavoisier vagyok. Gondos nevelésben részesültem kereskedő apám anyagi támogatásával. A 18. századi felfogás szerint olyan pályára kellett volna lépnem, amely társadalmi rangot ad. Jó fejem volt, és a természettudományoknak szenteltem életpályámat. Már húszéves koromban megcéloztam egy díj elnyerését, amit a francia akadémia tűzött ki. Fel is találtam Párizs részére egy takarékosabb világításrendszert (mindvégig gázokkal foglalkoztam), és 1766-ban elnyertem az akadémiai díjat. Tisztázandó: a 19. századig nem voltak megélhetési kutatók, hanem főleg hobbitudósok, akik saját pénzüket és idejüket fordították a tudomány javára. Persze egy mecénás főúr kénye-kegye is megalapozhatta egyes tudósok egzisztenciáját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Már huszonöt éves koromra a Francia Tudományos Akadémia tagja lettem. Valamint egy újonnan megalapított akadémiai hivatal egyik fő haszonbérlője. Mint kémikus és ügyes adminisztrátor, oszlopos tagjává váltam az 1776-ban alakult akadémiai különbizottságnak, amely puskapor gyártásra alakult. A mesterséges salétrom (kálium-nitrát) előállítása az én eljárásomra épült. Földművelési módszereimmel a gabonatermelés megkétszereződött, a baromfitenyésztés pedig ötszörösére nőtt. Az 1788-as éhséglázadást Blois városa közreműködésemmel kerülte el. Írásban fejtettem ki a nemzetgazdaság helyes elveit a romladozó közviszonyok ellen és a közjólét előmozdítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a 18. század végére lefektettem a modern fizika, kémia és biokémia alapjait. Később kiderült, hogy égéselméletem végképp elsöpörte az alkímiát. A középkorban gyökerezett angol kortársamat, a zseniálisan kísérletező alkimista Joseph Priestley-t követtem. Ő is gázokkal foglalkozott. Be kell ismernem, hogy az ő kísérleteit értelmezem újra. Feje tetejéről a talpára állítottam egyik legfontosabb kísérletét. Később korszakalkotónak, forradalminak bizonyult ennek értelmezése, azaz hogy az égő anyagból nem a fiktív flogiszton távozik, hanem éppen ellenkezőleg, kémiai egyesülés történik a levegő egy részével, amit oxigénnek neveztem el. Felismertem a lassú égés, a biológiai oxidáció lényegét is. Egyébként gondoljanak bele, a világegyetemet és az emberi testet is legnagyobb részben kémiai kötésben megszilárdult (és szabad) gázok alkotják (hidrogén, nitrogén, oxigén, széndioxid, metán stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 18. század vége az egyre radikálisabb reformok, majd a forradalom időszaka volt Franciaországban. A korlátlan uralomra törő népvezérek az akadémia főhaszonbérlői ellen is uszították a tömeget. A főhaszonbérlők pere jelentéséből idézek: „ők bűnrészesei egy, a Franciaország ellenségeinek sikerét előmozdító összeesküvésnek”. Halálra ítéltek bennünket. „Bátor” tudóstársaim a kivégzés előtti éjszakán megkoszorúztak. Amikor a guillotine alatt porba hullott a fejem, a törvényszék elnöke állítólag azt mondta, hogy „nincs többé szükség tudósokra”. A természettudományok több ága megújítójaként legalább nem máglyán végeztem, ami ugye, a biológiai oxidáció külső égéssel gyorsított változata. Jó érzés, hogy közreműködésem nyomán az alkímia viszont elhamvadt, és hogy a természettudósok nagyra becsülnek évszázadok óta (Czógler, 1882).
 
A 20. század második fele, Magyarország, KKKI
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1950-es években számos kutatóintézet létesült szovjet mintára az MTA égisze alatt. A Központi Kémiai Kutatóintézetet (KKKI) az intézethálózat „kémiai zászlóshajójának” hozták létre. Épületei az 1970-es évekre épültek fel a Pusztaszeri úti telephelyen, ahol elméleti és kísérletes kémiai kutatás folyt. Kezdetben teljesen az állam finanszírozta a kutatást, de a 80-as évekre az összköltségek harmadára csökkent az állam hozzájárulása. A többit pályázatokból és ipari megbízásokból kellett fedezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akkoriban a szovjet blokk elzárkózott a külvilágtól. A nyolcvanas évek elejére a COCOM-lista (a keleti blokk országait sújtó kereskedelmi embargó) és a devizahiány miatt a KKKI elég színvonalas műszerezettsége leromlott. Csaknem minden pénzt a nagyműszerek működtetésére kellett fordítani. Főleg ezekkel lehetett alapkutatást végezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A költséges gyógyszerkutatás mindig is gyógyszergyárakban zajlott. Gyógyszergyárak megrendelésére dolgozott a KKKI is. De a nyolcvanas évektől a hazai gyógyszergyárakat egy kivételével multinacionális cégek vásárolták fel, nagyműszerekkel látták el, és a hazai gyógyszerkutatást nagyrészt leépítették.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTA mellett az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázatai támogatták az alapkutatást. Ennek ellentmondása az, hogy originális, felfedező kutatás kaphatja, amit fél évekre, előre(!) lebontva kellett elfogadtatni. Ezért célszerű volt egy még nem közölt felismerésre alapozni. A pályázatra fordított adminisztráció időigénye szinte meghaladta a kutatásra fordított időt. A nyolcvanas években az együttműködések Keletről Nyugatra rendeződtek át; az ösztöndíjas kiutazhatott, de valuta (és családtagok) nélkül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszerváltás előtt az MTA reputációját kikezdték, megkezdődött az intézethálózat átvizsgálása és átszervezése. Az MTA osztályai és bizottságai igyekeztek a korszak kihívásainak megfelelni, de érdekérvényesítésük és társadalmi hasznuk azóta is minimális. A nyugodt kutatómunka helyét a Kémiai Kutatóközpontra (KKK) átnevezett intézetben is a kivárás és a gyári megbízásos munkák utáni futkosás vette át. Hamarosan több kutatóintézet összevonásával a KKK-t beolvasztották az MTA Természettudományi Kutatóközpontjába (TTK), amely 2012-ben átköltözött az Infoparkba.1
 
A 21. század, Magyarország
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kormány az alapkutatást támogató OTKA-t 2015-től az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) alá rendelte. Az MTA kutatóintézeteit pedig a politika az MTA és a nemzetközi tudományos közösségek minden tiltakozása ellenére, 2019-ben minden valós érv nélkül elvette, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak adta át. Az MTA így megmaradt a legtudósabb tudósok gyülekezetének, akik kollektív tudásukat megpróbálják a társadalommal megosztani. Egyébként az MTA doktorait és a tudományos tanácsadókat védő állandó szerződést mostanában akarja megszüntetni a kormány. A mai magyar tudománypolitika elsősorban az ígéretes fiatal kutatókat hozza „Lendületbe”, sajnos, a tudóssá érett időseket mellőzi. Számos nyugati kutatóintézetben tapasztaltam, hogy a nyugdíjazott vezetők tanácsaik és diákjaik révén aktívak maradhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természettudományos kutatás folyamatos reformját éljük. A reformkort a kudarcba fulladt 1848–49-es szabadságharc követte. Vajon mikor bukkan fel a tudománypolitika Deák Ference, aki a módszertani reformok mocsarából kivezeti a magyar természettudományos kutatást, és netán a bölcsészettudományok terén is bölcs kiegyezést ér el?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Remélhetően kiviláglik néhány hasonlóság és különbség korunk és Lavoisier kora között. A modern kor hajnalán a természettudományos kutatás gyermekcipőben járt. Elhivatott természetbúvárok kis anyagi ráfordítással és eredeti gondolkodással jelentős felfedezéseket érhettek el. A 20. század második felétől viszont a természet egyre mélyebb megismeréséhez egyre nagyobb anyagi ráfordítás és megélhetési kutatók serege szükséges. A társadalom pedig a pénzéért nem megismerést, felfedezést, hanem feltalálást, innovációt és azonnali hasznot hozó alkalmazást vár. Ma a kíváncsiság-motivált tudósok helyét olyan természetkutatók veszik át, akik tudományos dolgozatokat termelnek, és egymással kommunikálnak tudományos konferenciákon. A laikus számára ez felfoghatatlan. A társadalom érdeklődését tudományos ismeretterjesztés formájában kell felkelteni. De a tudástranszfer már az iskolában akadozik. Amíg a komplex hajtóerők hiányosak (motiváció, megbecsültség, karizma, széles látókör), addig a természettudományos tantárgyak tanárutánpótlása is akadozni fog.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biológiai oxidáció és égés értelmezése jól példázza, hogy a természettudományos diszciplínák egy tőről fakadtak. Korunkban a kísérletes megismeréshez több diszciplína összefonódása, interdiszciplinaritás kell. Lavoisier pedig azt is példázza, hogy felfedezések és tudományos rendszerbe foglalásuk kéz a kézben járhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A beolvasztott, leépített kémiai fellegvár, a KKK épületei kibelezve állnak a Pusztaszeri úton. Érdekes, hogy a telephely Pusztaszerre emlékeztet, ahol őseink még képesek voltak az együttműködésre egy közös jövőért.
 
Vajon most mit hoz a jövő?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Társadalmunk civilizált: nem illik kimondani, elég éreztetni, hogy nincs szükség a tudósok (és tanárok) tudására. Vajon csak egy korlátolt réteg gondolja így? Írásom éppen azt kívánja illusztrálni, hogy szűk látókörű (tudomány)politikusok is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természettudományos kutatás rendszerét reformálták a múltban és ma is. Az eszközök változnak, de nincs igazán új módszer a nap alatt. Civilizált korunkban intézmények és másképp gondolkodók eltávolítására kíméletes, kontextusfüggő módszereket alkalmaznak: ellehetetlenítés, sajtóhadjárat, költségvetési elvonás stb. Tehát a nyaktilós likvidálás, kifinomult formákban ugyan, de tovább él, és alighanem élni is fog2.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

*

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

És végezetül, ki is a tudós szerintem? A természetkutatók egyre mélyebb és aprólékosabb ismereteket szereznek a sokarcú természetről, de így a részletekben elveszhet az egész. A kutató akkor érik tudóssá, amikor az élete során felhalmozott tudását hierarchikus, lehetőleg diszciplínákon is átívelő összefüggések rendszerébe tudja rendezni. Csak néhány a legnagyobbak közül: Lavoisier (első kémiai kézikönyv), Mengyelejev (elemek periódusos rendszere) vagy Darwin (evolúció). Bár korunkban egyre nehezebb a társadalmi elvárásokkal dacolni vagy megfelelni azoknak, az igazi tudóst belső késztetés, hivatástudat kell hogy hajtsa a tudományos megismerés során.
 
Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Czógler A. (1882): A fizika története életrajzokban. Budapest: Kir. Magyar Természettudományi Társulat, http://www.elib.hu/03500/03574/html/cz4.htm
 
 
1 A KKKI virtuális feltámasztása és emlékének ápolása céljából Facebook-csoportot alapítottunk PusztaszeriAlom névvel.
2 Kritikus megjegyzései és kilépése után a szerzőt a TTK főigazgatója technikailag elzárta a tudományos levelezőrendszertől és a szakirodalomtól. Ezáltal a szakmai közélettől elszigetelte, lényegében szakmailag lefejezte.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave