Magyar Tudomány 2021/04
›
Kitekintés

Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gimes Júlia gondozásában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.4.18
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
Alvás nélkül generalizálódik a félelem
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alvás is szükséges ahhoz, hogy a félelem és az azt kiváltó konkrét inger, összekapcsolódjanak – állítják a University of Michigan kutatói.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egereken végzett vizsgálataik során arra voltak kíváncsiak, hogy különböző vizuális ingerek hatására hogyan alakulnak ki ijesztő emlékek. Eddig is ismert volt, hogy azok az agyterületek, amelyek egy intenzív tanulási folyamat során aktiválódnak, alvás során is erőteljesebben működnek. Kísérleti bizonyíték azonban arra nem volt, hogy az alvás valóban szükséges feltétele-e a megbízható tudás kialakulásának. Sara Aton és munkatársai erre a kérdésre próbáltak válaszolni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók egereknek egy semleges képet mutattak, és speciális optogenetikai módszerekkel azonosították a látókéregben azokat a neuronokat, amelyeket ez a vizuális inger aktivált. Ezt követően a kép bemutatása nélkül, csupán az idegsejtek ingerlésével próbálták előhívni az állatok képpel kapcsolatos emlékeit. A neuronok aktivációját azonban párosították egy enyhe áramütéssel a lábon. A kondicionálás után azt találták, hogy az állatok csupán a kép bemutatására, illetve az idegsejtek ingerlésére is félelmi reakcióval válaszolnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor azonban a kutatók megzavarták a képek bemutatását, és a gyenge áramütést követő alvást, a félelem nem a konkrét képhez kapcsolódott. Ilyenkor az egerek félelmi reakcióját bármilyen vizuális inger kiváltotta. Atonék szerint ez azt jelenti, hogy a neuronoknak alvás közbeni reaktivációra van szükségük ahhoz, hogy a vizuális inger és a félelemérzet közötti kapcsolat megszülessen, azaz hogy specifikus emléknyomok jöjjenek létre. Ugyanakkor ahhoz, hogy az emlék érzékszervi és érzelmi aspektusai összekapcsolódjanak, az érzőkéregnek kommunikálnia kell más agyi területekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alvás hiányában tehát az agy feldolgozza a félelem tényét, okát azonban nem kapcsolja hozzá. A kutatók következtetése az, hogy a generalizált szorongás, illetve a poszttraumás stressz szindróma kialakulásában ennek a specifikációs folyamatnak a sérülése is szerepet játszhat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Clawson, B. C. – Pickup, E. J. – Ensing, A. et al.: Causal Role for Sleep-dependent Reactivation of Learning-activated Sensory Ensembles for Fear Memory Consolidation. Nature Communications, 2021. 12, 1, Nr. 1200. DOI: 10.1038/s41467-021-21471-2, https://www.nature.com/articles/s41467-021-21471-2
 
Agyatlan intelligencia
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Göttingeni Max Planck Intézetben megfejtették, hogy az agy és idegrendszer nélküli egysejtű élőlény, a Physarum polycephalum hogyan képes megjegyezni számára fontos dolgokat. Például, hogy a táplálék merre található. A kutatókat régóta foglakoztatja ez az egzotikus, sem nem állat, sem nem gomba, viszont bizonyos intelligenciajegyeket mutató teremtmény.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akár több centiméteres méretet is elérő, bonyolult, folyamatosan és gyorsan változó csőrendszerből felépülő sejt egy labirintusban a táplálékhoz vezető legrövidebb utat látszólag minden központi irányító szerv nélkül képes megjegyezni. A kutatók megfigyelése szerint az információ magukban a csövekben tárolódik. Ahogy változtatták az elemózsia helyét, a lény a csövek átmérőjével lekódolta az új pozíciót.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kramar, M. – Alim, K.: Encoding Memory in Tube Diameter Hierarchy of Living Flow Network. Proceedings of National Academy of Sciences of the USA, 9 March 2021. 118, 10, e2007815118 DOI: 10.1073/pnas.2007815118
 
Mi védi a ráktól a bálnákat?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Régi rejtély, hogy a cetek – bálnák, delfinek és disznódelfinek – miért a leghosszabb ideig élő emlősök, miért élnek akár kétszáz évig is, és mi óvja meg őket olyan súlyos betegségtől, mint a rák. Hatalmas méretüknél fogva jóval több sejttel rendelkeznek, mint más emlősök, így nagyobb valószínűséggel kellene rákos átalakulásoknak is megtörténniük. Mégis, valamilyen okból védettebbek. Egy chilei–angliai kutatócsoport genetikai vizsgálatai egy lépéssel közelebb visznek a magyarázathoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezerhetvenhét tumorszuppresszor gén evolúcióját tizenhét emlősfajban – köztük hét cetfajban – tanulmányozták. (A tumorszuppresszor gének a daganatok kialakulását gátló DNS-szakaszok.) A kutatók a ceteknél az örökítőanyag sérüléseit, a daganatos sejtek terjedését és az immunrendszert szabályozó gének pozitív szelekcióját figyelték meg, és azt, hogy bennük a tumorszuppresszor gének 2,4-szer gyorsabban cserélődnek – épülnek fel és tűnnek el – mint más emlősökben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tejada-Martinez, D. – Pedro de Magalhães, J. – Opazo, J. C.: Positive Selection and Gene Duplications in Tumour Suppressor Genes Reveal Clues about How Cetaceans Resist Cancer. Proceedings of the Royal Society B; Published: 24 February 2021. DOI: 10.1098/rspb.2020.2592, https://royalsocietypublishing.org/doi/full/10.1098/rspb.2020.2592
 
Tudománymetria és Covid19
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A járvány kitörésétől 2020 októberéig a koronavírusról több mint 87 ezer, tudományos folyóiratban publikált cikk jelent meg. A tudománytörténetben példátlan publikációrobbanás adatait elemzik egy, a Scientometrics folyóiratban megjelent tanulmány szerzői. 2020 áprilisának közepén 4800 cikknél tartott a számláló, július közepén már 44 ezernél, és október elejére elérte a 87 ezret.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők az 1990-es évek óta egyik legdinamikusabban növekvő tudományterülethez, a nanoscience-hez hasonlítják az adatokat. Ebben a tudományágban tizenkilenc év kellett ahhoz, hogy elérjék azt a publikációszámot, amit a koronavírus téma háromnegyed év alatt produkált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világjárvány kezdeti szakaszában, az első néhány hónapban a kínai és az amerikai cikkek domináltak. 2020 áprilisáig a megjelent cikkek 47 százalékát kínai szerzők publikálták. A kínai fertőzések számának csökkenésével párhuzamosan azonban a kínai cikkek részesedése is mérséklődött: július és október között már csak 16 százalék volt. A fertőzések és a cikkek számának csökkenése közötti összefüggés más országok esetében is kimutatható volt. Az USA részesedése a kezdeti 23 százalékról októberre 33 százalékra nőtt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők szerint meglepő, hogy a Covid19 cikkeket publikáló kutatócsoportok létszáma a kezdetektől kisebb a szokásosnál, az idő előrehaladtával azonban tovább csökkent.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cai, X. – Fry, C.V. – Wagner, C.S.: International Collaboration during the COVID-19 Crisis: Autumn 2020 Developments. Scientometrics, published online: 14 February 2021. DOI: 10.1007/s11192-021-03873-7, https://link.springer.com/article/10.1007/s11192-021-03873-7
 
Kiszagolt prosztatarák
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutyáktól ellesett tudás alapján próbálnak mesterséges neurális hálózattal prosztatarákot „kiszagoltatni” brit és amerikai kutatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Andreas Mershin és munkatársai két kutyát képeztek ki arra, hogy vizeletből azonosítsák a prosztatatarák legagresszívabb formáját. Florin és Midas 71 százalékos eséllyel azonosították a daganatos mintákat, míg a negatív eseteket 76,2, illetve 70 százalékos valószínűséggel találták el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezután a vizelet minták illékony anyagokra vonatkozó gázkromatográfiás-tömegspektrográfiás analízisét is elvégezték, illetve a bennük lévő mikroorganizmusok genetikai anyagát is elemezték. A betegektől és az egészségesektől származó anyagok mindkét vizsgálat eredményében jelentős eltéréseket mutattak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt követően a mesterséges neurális hálózatot megtanították a kutyák diagnosztikus eredményeinek és az analitikai kémiai rendszerek adatainak összekapcsolására, azaz hogy felismerjék, hogy milyen kémiai különbségeket érzékelhet a kutyák orra. Így a negatív és pozitív minták között újabb speciális különbségekre derült fény.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók szerint érdemes továbbmenni ezen az úton, és nagyobb mintaszámon végezni ilyen elemzéseket, hiszen módszerükkel egymástól távol eső technológiákat kapcsoltak össze.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Guest, C. – Harris, R. – Sfanos, K. S. et al.: Feasibility of Integrating Canine Olfaction with Chemical and Microbial Profiling of Urine to Detect Lethal Prostate Cancer. PLOS ONE, 2021. 16, 2: e0245530 DOI: 10.1371/journal.pone.0245530, https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0245530
 
Mutasd, hogyan úszol, megmondom, ki vagy
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A halak személyiségéről sokat elárul a mozgásuk, úszásuk módja. Egy biológusokból és matematikusokból álló angol kutatócsoport tagjai tizenöt tüskés pikót tanulmányoztak. A halak egy akváriumban éltek, és minden egyes mozdulatukat nagyfelbontású kamera rögzítette.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiderült, hogy mindegyik állat másképp úszik. Egy idő után a kísérleti alanyok mozgásuk alapján egyértelműen felismerhetők és azonosíthatók voltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akváriumban meghatározott pozíciókba műnövényeket is elhelyeztek. Ezek változtatásával azt ellenőrizték, hogy a személyiségjegyek változnak-e a környezet változásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakirodalomban a hangyáktól a majmokig sok állatfaj esetében található leírás az egyes egyedek személyiségének jeleiről.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bailey, J. D. – King, A. J. – Codling, E. A. et al.: “Micropersonality” Traits and Their Implications for Behavioral and Movement Ecology Research. Ecology and Evolution, First published: 22 February 2021. DOI: 10.1002/ece3.7275, link
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave