A lelkek vezetése és az univerzum harmóniája az Isteni színjátékban

The Guiding of Souls and the Harmony of the Universe in the Comedy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pál József

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

egyetemi tanár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szegedi Tudományegyetem Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány Dante Isteni színjátékának zeneelméleti összefüggéseit vizsgálja. Antik filozófiai (Platón, Boëthius) és reneszánsz képzőművészeti (Raffaello) példák segíthetnek a költői elgondolás megértésében. A Purgatóriumban és a Paradicsomban van zene, az előbbiben gyakran, az utóbbiban szinte mindig. A Purgatórium e világi, a hit mindennapi gyakorlásában ismert liturgikus énekek, bibliai idézetek tárháza, amelyek angyali segítséggel tisztítják a bűnösök lelkét. A paradicsomi viszont „objektív” zene, nem egyes szerző műve, hanem az égi kerekek (kilenc égkör) forgásának akusztikus eredménye. A mozgás oka a szeretet: Istentől a teremtmények felé kiáramló, majd visszatérő vágy a vele való harmonikus újraegyesülésre.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The paper examines Dante’s Divine Comedy in the context of music theory. The inclusion of examples from ancient philosophy (Plato, Boëthius) and Renaissance art (Raphael) assists in the comprehension of the poetic concept. Musical elements are present in both Purgatory and Paradise: in the former, this is often the case, whereas in the latter, it is almost always the case. Purgatory is a repository of worldly liturgical hymns and biblical quotations, familiar in the daily practice of the faith, which purify the souls of sinners with angelic assistance. In contrast, the music in Paradise is “objective”, not the work of a single composer, but the acoustic result of the rotation of the celestial wheels (the nine celestial spheres of Heaven). The movement is caused by love, which is the outflow from God to creatures and the return of the desire for harmonious reunion with Him.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: Purgatórium, Paradicsom, harmónia, angyalok, égi kerekek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Purgatory, Paradise, harmony, angels, heavenly wheels
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.9.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Raffaello Szent Cecília eksztázisa (1514–1517, Bologna, Pinacoteca) című festményén három világosan elkülönülő szint látható. A szűz vértanúhalála (250 k.) után az egyházi zene védelmezője lett. A világi, érzékiség fokozására is alkalmas „legyőzött” hangszerek az ő és többi társa (Pál, a sasszimbólum által azonosítható János evangélista, Ágoston, Magdolna) lábainál hevernek. A földön szétszórt, részben törött hangszerek egy részét a görögök is alkalmazták (csörgők, dobok, sípok, fuvolák, cimbalom). A legalsó sávban kiemelt festői jelentőséget, azaz ábrázolási teret viszont egy nagy méretű viola da gamba kapta, ez a hangszer Cecília életében ismeretlen volt (1400 körül alakulhatott ki). A hat hegedűszeg (csiga) nem feszít húrokat, ezek egyike szakadtan formál magából kört, funkciója ellátására alkalmatlan. A hat néma húr ellentéte vagy inkább feladatuk beteljesítője a legfölső regiszterben látható hat éneklő angyal. A köztes rész főszereplője a mennyből jövő hangok érzékelésében részesülő, csak „Istennek énekelő” Cecília. A mellette állók szintén részesei voltak az elevatiónak és a különleges hallási képességnek. Pál járt a harmadik égben, s ott titokzatos szavakat hallott, a kezében tartott tekercsen Ad Corinth felirat volt olvasható, amely a Dante által is idézett túlvilági utazás szövegforrására utalt (2 Korintusiak 12,2–12). Másik attribútumával, a karddal mintegy a földhöz szegezi a bacchusi hangszereket. A fegyverrel párhuzamosan Ágoston égbe emelkedő, majd visszafordulva körben záródó pastoraléja látható, neki is megjelent Jézus.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lélek Istenhez való misztikus emelkedése („égben” járása) közben az egyházi zene is elhallgat: a belső hangok lenyűgöző hatása alatt Cecília kezében lefelé fordított, 19 síppal felszerelt orgonát tart, amelynek három sípja kicsúszott a helyéről. A néző szempontjából ez a hangszer így közel került az imént említett, negatív konnotációjú profán zenei eszközökhöz. Legfölül a hat angyal (három–egy–kettő csoportban) éneke a mennyország előérzetét közvetíti a lent lévők felé. E hanghoz képest a legszebb földi (egyházi) hangszeres zene is csak másodlagos lehet, vagyis elcsendesül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Raffaello a sok évszázados zeneteológiai hagyományt képi eszközökkel eléggé egyszerűen fejezte ki. A fő, akkor általánosan ismert állítások:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A világ három részre (lent, itt, odaát) osztása a zenén keresztül is evidenssé tehető. A legalsó a túlhaladott, élettelen, harmónia nélküli hangeffektusok, az isteni hívásra való süketség, az eszmék megfulladásának a birodalma (platonizmus). A középső a sokféle hang közül való választás színes világa, ahová elhangzik, ott kivételes pillanatokban és személyek számára hallhatóvá válik a harmónia, amely fönt van (eksztázis). Még a legszebb földi zene sem érhet fel a paradicsomival.
  2. Az angyalok Isten egységes akaratából mozgatják az égitesteket, az ezzel járó hang adja a legtökéletesebb harmóniát, végső soron az emberi fül számára kivételesen hallható.
  3. Az angyali (és az ezt utánzó emberi) énekhang magasabb rendű az instrumentális zenénél.
  4. A zene az angyali „vezetés”, az ember magasabb morális szintre való emelkedésének hatékony eszköze. Istennek a teremtéssel a világban elrejtett bölcsességének hordozója, „testvéreivel”, az aritmetikával, geometriával és az asztrológiával (quadrivium) együtt a teremtés dolgai1 megismerésének eszköze. (A trivium a szóbeli kinyilatkoztatást vette célba.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mit és hogyan ismerhetett Dante? A zene kozmikus összefüggései és erkölcsi jelentősége tekintetében nem látható nagy különbség az antikvitás, a középkori keresztény szellemiség és a reneszánsz között, mint ahogyan a földközpontú ptolemaioszi világkép sem különbözik radikálisan a kereszténytől. Dante ez alkalommal sem a teória, a tiszta spekuláció, hanem a megjelenítés módjában hozott döntő változásokat. Általában ismerte, többször említette azokat a szerzőket és műveket, amelyek az antikvitásban a kozmosz (Dante sohasem használta ezt a szót) és a zene közös alapjával foglalkoztak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (húr)hosszúság és a kellemes összhangzás viszonyát először feszegető, a kozmoszban meglévő titkos matematikai rendet kereső Pitagoraszt Dante egyszer említi Arisztotelész hivatkozása alapján (az egység jó, a sokaság rossz, De Monarchia, I. XV., 1.). Platón viszont fontos helyet foglalt el a költő tudatában. Az állam összhangzattanról szóló részében (Platon, 1943a, 1032–1033.) Platón (Campa, 2021, 343–345.) azt állítja, hogy a zenészek „ugyanazt teszik, mint a csillagászat hívei: a hallható összhangokban lévő számokat keresik”. (Ebben egyetértve Arisztotelésszel.)2 Ugyancsak itt (Platon, 1943a, 845.) adja a szövegről, a dallamról és a ritmusról értekezve a hangszerek értéksorrendjét: „az énekben és a dalban nem folyamodunk majd a sokhúrú hangszerekhez és a sokszólamú dallamokhoz […] a hárfa, a cimbalom, általában a sokhúrú és sokszólamú hangszerek készítőit nem is támogatjuk”, és szintén a rossz oldalra került a fuvola (Raffaello eldobott hangszerei!), marad a lyra és a chitarra (az idézett szavak Szókratésztől származnak).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Timaiost3 Dante többször idézi: Vendégség, III. 5., 6.; Par. IV., 49–63., az utóbbiban a csillagokra költöző lélek vándorlása kapcsán felmerülő értelmezési problémákról szólt. A görög filozófus számára az a gondolat, hogy az emberi lélek részesedik a kozmosz harmóniájából, a tökéletesedés, a tisztulás lehetőségét jelentette.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A lélek így a középponttól a csillagvilág legkülső köréig mindenütt összeszövődve s kívülről is körbe véve a világot, önmagában forogva, elkezdte meg nem szűnő, értelmes életének isteni kezdetét örök időkre. S a világnak a teste látható lett, maga a lélek azonban láthatatlan, de része van az értelemben és a harmóniában […] Mert a harmónia, melynek mozgásai a lélek bennünk lévő körforgásaival rokonok […] S a bennünk lakozó isteni elemmel rokon mozgások a mindenség gondolatai és körforgásai: ezeket kell mindegyikünknek követnie, és a fejünkben levő, születésünk folytán megromlott körforgásainkat helyreigazítania azáltal, hogy felismeri a mindenség harmóniáit és körforgásait.” (Platon, 1943b, 543.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A különböző hosszúságú, de együtt harmóniát adó húrokhoz hasonlóan az egymástól eltérő pályasugaraik mentén forgó égitestek is tökéletes összhangzatot adnak. A szférák akusztikusan is érzékelhető mozgása rokon a mi zenénkkel. Nemcsak esztétikai szempontból a tökéletesség mércéje, hanem etikaiból is. A zene megtisztulásra késztető és nevelő funkciója a Purgatórium alapeszméje.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Beatrice halála miatt érzett fájdalmában Dante két antik szerző művének olvasásában talált vigaszt: Cicero Laelius sive de Amicitia (Kr. e. 44) című művében, valamint Cicero Az állam, VI. könyvének 18. fejezetében, ahol Scipio misztikus élményét mesélte el. Az önálló novellaként is terjedő Somnium Scipionis (Cicero, 1995, 197.) egy égi utazás látomását foglalta össze, amelyben a kozmosz mozgása, az emberi lélek és a zene egybekapcsolódik. A Danténak hazaszeretetből is példát mutató római konzul hozzáteszi a zene szerepének fontosságát égi céljaink elérése érdekében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„»Miféle átható és mégis oly kellemes hang tölti be fülemet?« »Ez az a zene – felelte –, amely különböző, de mégis arányosan és ésszerűen elhatárolt hangközök egymás mellé illesztésével a csillagkörök érintkezéséből és mozgásából keletkezik, és finoman változó összhangzatokat csal elő, a magas hangokat mélyekkel tompítva. Ilyen erős mozgás ugyanis nem támadhat csöndben, és természetes, hogy a szélek az egyik oldalon mélyen, a másikon magasan zengenek. Ezért a legfelső, a csillagos égbolt, amelynek forgása gyorsabb, mozgás közben élesebb és erősebb hangot ad. A hold köre, amely a legalsó, a legmélyebben szól. A föld, amely a kilencedik, mozdulatlanul mindig egy helyben marad, a világ közepét foglalja el. A nyolc csillagkör, amelyek közül kettő sebessége megegyezik, hét különböző fokú hangot csendít föl, s ez a szám valamennyi dolognak szinte a kulcsa. A tanult emberek énekkel és húros hangszerrel utánozva ezt a zenét, megnyitották maguk előtt a visszatérés útját e felé az égi terület felé, akárcsak azok, akik kiváló tehetségükkel az emberi élet folyamán is isteni tudományokat műveltek«.” (Cicero, 1995, 196–197., Havas László fordítása)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fájdalom elviselésekor a másik vigasztaló Boëthius volt. Theodorik áldozatának De istitutione musica (500–507) című műve a középkorban széles körben elterjedt könyv volt. „[T]esti és lelki állapotunk […] ugyanazokat az arányokat követi, mint amelyek alapján a harmonikus zenei kompozíciók létrejönnek”4 (Boëthius 1867, 186.). A zenének, helyesebb talán a mozgásban lévő kozmikus és emberi világ összhangzatáról beszélni, a középkorban elterjedt hármas felosztása tőle származik. A musica mundana: a négy elem harmonikus egysége, az évszakok váltakozása, a szférák szüntelen és gyors mozgása, amelyet az emberi fül képtelen érzékelni, ez a természettudománnyal rokon. A musica humana: a „nehéz” és a „könnyű”, a test és a lélek tökéletes egymásba fonódása. Idetartoznak a költők által alkalmazott harmonikus formák, mint a ritmus (hangsúly) vagy a metrum, a belőlük eredő fonetikai hatás (hangrend, hangsúly), amely, ahogyan Dante írta, „a mondatfűzést szép harmóniává teszik” (A nép nyelvén való ékesszólásról, II. 7.). Végül az utolsó, a musica instrumentalis: ének vagy hangszeres, a zenének csak a legalsóbb foka (a mai értelemben vett zene).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Boëthius művének megírása és Dante pályája között eltelt hétszáz esztendő alatt a zene is a kultusz szolgálatába állt. Elsősorban a liturgia néhány fogalmi elemének közvetítőjévé vált. A hét szabad művészet/tudomány egyikeként a zene célja Isten üzenetének, a Teremtés titkainak ember által történő felfedezése a verbális és természeti kinyilatkoztatás közötti területen. A septem artes liberales tökéletes formája, mibenléte a hét bolygóban van. A rájuk jellemző egyedi hatóerőket az égitesteket irányító entitások közvetítik az emberek felé. A kilenc égi szféra közötti bella relazione kifejezés jelentése egyszerű: a részek hibátlan összekapcsolódását jelenti, ahogyan a Teremtő akarta. Egymáshoz viszonyított mozgásuk harmóniája az univerzum rendje. (Hasonlóan a lenti comune agiréhez.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Ez a két sajátosság megvan a Zenében, amely teljesen viszonyított (tutta relativa), ahogyan ez látható a harmóniába hozott szavak esetében és az énekekben, amelyeknek annál édesebbnek bizonyul a harmóniája, minél szebb a viszony […] a Zene magával ragadja az emberi szellemeket, amelyek szinte kezdettől fogva a szív párái, olyan mértékben, hogy szinte leállnak minden működésükkel: így, amikor hallgatja, mind a teljes lélek, mind a bennünk lévő erő szinte rohan a hangot befogadó érzékelő szellemhez.” (Vendégség, II. 13., 23–24., a szerző fordítása)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zene otthona éppen a középső, az ötödik égkör, Mars birodalma. Az említett szép (azaz rendszerszerű) kapcsolat mellett azért is van az antik hadistenről elnevezett bolygón, mert Mars magával ragadó hatása hasonló a zenééhez, „felégeti a dolgokat”, lángra lobbant, izzik, gőzök sűrűségét, indulatok sokaságát idézi elő (Vendégség, II. 13., 21.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Néhány szó a terminológiáról. A magyar fordítók a mai fogalomhasználatnak megfelelően sokszor alkalmazzák a zene szót, jóllehet az eredetiben nincs musica. Ezt a szót Dante a Vendégségben, A nép nyelvén való ékesszólásban és a XIII. episztolában használta (részben idéztük is), az Isteni színjátékban nem. A szent költeményben helyette Dante másokat vett elő. A (dolce) sinfonia általában jellemzi a paradicsomi kerekek forgását (Par. XXI., 59., a szó csak itt fordul elő Danténál). Kivételes és alaposan átgondolt az armonia használata is. A Pokolban természetesen nem lehet szép viszony vagy kapcsolat. A harmonizálás folyamata csak az éghez közel, a földi paradicsomban kezdődhet. Ez a szó első megjelenése a műben, ahogy teológiai megfontolásokból várjuk, ekkor még csak „előlegez”, és így gerundiumos alakban (armonizzando, „az ég harmóniájától kísérve”, Purg. XXXI., 144.) tűnik fel. (Beatrice Dante számára láthatóvá vált arca van összhangban az éggel.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tökéletesség birodalmában viszont a Szentháromság számának megfelelően a l’armonia háromszor is feltűnik. Rögtön a mű elején (Par. I., 77–78.): „la rota […] a sé mi fece atteso con l’armonia che temperi e discerni” (lásd alább): a kórusban való énekléshez hasonlóan az égi kerekek is (édes) összhangzatot adnak (dolce armonia tra queste rote, Par. VI., 126.). Végül a XVII. énekben, Cacciaguida megjósolta Dante száműzetését. Az ős szemei elé úgy tárul Dante sorsának jövőbeli képe, mint fülünkbe az orgona édes harmóniája (dolce armonia da organo, Par. XVII., 46.). A harmóniát a kerekek mozgása teremti meg, ez a világ rendjének biztosítéka. Forgásuknak középpontjában a Megváltás áll, hasonlóan a templom homlokzatának rózsaablakához, ahol a kerékagyban Krisztus (Mária) arca látható, aki erejével szimbolikusan maga körül forgatja a több koncentrikus körből és küllőből szerkesztett univerzumot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Pokolban nincs igazi zene, legfeljebb diabolikus változata. A legelején, az önhibájukon kívül (Krisztus előtt születtek) ide kerülő nemes lelkek (spiriti magni) beszédét jellemzi Dante a voci soavi szerkezettel (Pok. IV., 114.). Rímhelyzetben vele a savi és a gravi áll, amely pontos jellemzés Arisztotelész csoportjáról: bölcsek, de a helyzetük súlyos. A pokoli antizene eszközei a trombita, dob, kürt stb. (ellenkező, jó oldalon a Cecília kezében is látott orgona van). A hétköznapi (időnként trágár) beszéd mellett az artikulálatlan hangkibocsájtás, jajgatás jellemzi az Igétől elfordult bűnösöket. Két jellemző példa az elejéről:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Itt sóhajok, sirás és csikorogva

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    száz jaj hangzott a csillagtalan éjen,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    hogy könnyem rögtön eleredt csorogva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szörnyű szavak, száz nyelven, bőgve mélyen,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    rekedt jaj, átok, durva szólamokból

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    kézcsattogás s vad káromlás, kevélyen,”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Pok. III., 22–27., Babits Mihály fordítása)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

és a végéről:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„»Ráfel mái ámech izábi álmi« –

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    vad szájjal, melyhez lágyabb hangu ének

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    nem illett, ekképp kezdett kiabálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

S Vezérem így szólt hozzá: »Balga lélek,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    maradj csak a kürtödnél: abba fujjad,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    ha elfog haragod, vagy szenvedélyed.«”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Pok. XXXI., 67–72., Babits Mihály fordítása)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mennyire más akusztikus környezet várja őket a második birodalomban: „Itt éneklés fogad, / ott meg keserves jajveszékelés!” (Purg. XII., 113–114, Nádasdy Ádám fordítása). A Purgatórium a közös éneklés, az öröklétbe való jutás szenvedéssel teli gyakorlásának helye. Az angyalok és a tisztuló lelkek gyakran együtt énekelnek. Ebben a tevékenységben Isten akaratának közvetítői, az angyalok a lélekvezető szerepét játsszák. A musica humana a lélek és a test megfelelő viszonyáról szól: a hegyre felfelé vivő úton a vezeklő lelkének hibás diszpozícióit (a bűnre való hajlamot) testi szenvedések árán égeti ki magából. Az elviselendő fájdalom néha a pokolinál is nagyobb, mindig az adott bűnös hajlam viszonyában nyer értelmet. A gőgösök nehéz kövekkel a földhöz vannak szorítva, az irigyek szeme levarrva stb. A test kínja tanít meg arra, hogy a földi viszonyokból miként lesz bella relazione.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zene és fogalmi üzenete, a hang és a szó, együtt tölti be a tisztuló lelkek számára a hívó, útba igazító szerepet. A korábbról általánosan ismert, de az új környezetben megszólaló égi hang, s az angyalokkal való együtt éneklés segíti a lelkeket abban, hogy visszatérjenek égi honukba. A lelkek tisztulását segítő szentírási és liturgikus énekekről másutt részletesen volt szó (Pál, 2009, 149–157.). Csak néhány példát idézünk. Az Istenhez vezető, még földi úton közösen haladó lelkek mind a hét főbűnre való hajlamot az ellenkező hatást elérő testi szenvedéssel „égetik ki” magukból. A stációk szerint minden alkalommal a pontosan oda illő szent szöveget hallják az égből, és éneklik együtt. A tisztulásra angyali segítséggel, hajón indulók népes csoportja például a 114. zsoltárt énekelte. Az In exitu Israel de Aegyptónál (Purg. II., 46.) semmilyen más ének nem fejezhette volna ki jobban Isten választott népe akkori és (a pokolból vagy az e világból kikerülő egyén) mostani történetét. Az igazi purgatóriumban később négy énekelt evangéliumi idézet hangzik fel. A gőgösök a Pater noster (Miatyánk, Mt 6,9–13) parafrázisát imádkozzák (Purg. XI., 1–24.) nyolc tercinán keresztül, az irigyek litániát mondanak. A harmadik lépcsőre, a haragosok közé való fellépéskor (Purg. XV., 38.) az ötödik boldogmondást énekelte az angyal: Beati Misericordest (Mt 5,7), az irgalmasság Aquinói Szent Tamás szerint az éppen túlhaladott irigység ellentéte.5 A haragosok a füstben a mise liturgiájának kiemelkedően fontos részét, az Agnus Deit (Jn 1,29) éneklik kórusban (Purg. XVI., 19.), méghozzá szó és dallam tökéletes egységében. Az éneklő lelkek közötti tökéletes harmónia gyakorlása megszünteti a haragosokban a széthúzás, az egymásnak feszülő düh kóros indulatát. Ha egy lélek túljutott a megtisztulás folyamatán, a Gloria in excelsis Deo (Purg. XX., 136.) hangzik fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lelki tisztulás zenei útja általában korábbról, még a földi élet során megismert dallamok és szövegek megfelelő (nem mindig pusztán szép) formában történő hallgatásából, ismétléséből indult ki. Gyakran a templomi énekek zenéjének vagy verseinek a szerzőit is tudták. A szövegek más része az isteni kinyilatkoztatás (Biblia) szavainak ismétlése volt. A dallam viszont mindig az ég által inspirált, egyéni vagy kollektív, emberi alkotás eredménye. A magas hangokkal való előadás a hívőt az angyali szférába emelte. Az igazi modell utánzására képes tehetséges művészhez (Augustinus)6 hasonlóan, akinek képzelete vásznán megjelenik a csodálatos kép, a tiszta költői és zenei formák is „kívülről” kapottak. Helyes használatuk célja, szintén Augustinusnál, a flectere vagy movere, a hallgatóság jó irányba, Isten felé fordítása. A mi zenénk ideális esetben az angyalok által képviselt égi kerekek hangjának utánzásából származik, de nem eredeti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legfölsőbb birodalomban minden földitől alapjaiban különböző zene hallható. A változatlan értékek egéből visszatekintve jelenti ki Dante a földi (vegyes) és a paradicsomi zene alapvető különbségét. „Nincs az az édes, lelket csábító dallam itt lenn a földön, amely ne tűnne szakadt felhőből dörgő recsegésnek” (Par. XXIII., 97–100., Nádasdy Ádám fordítása). Ahogyan Pierisz lányai a Múzsákkal vagy Marszüasz Apollónnal, a legszebb földi zene sem veheti fel a versenyt az égi kerekek által produkáltakkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Paradicsomba való belépéskor Dante azonnal megértette, hogy ami ott hallható, az alapjaiban különbözik minden korábbitól. A zene forrása az örökké a Teremtője felé vágyó Kristály-ég mozgása. A legszélesebb pályán forgó szféra mozgása okozta hangot maga a te formában megszólított Isten állította neki megfelelő rendbe.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„S mikor a forgó ég,7 amely Feléd

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    vágyik örökké, Általad behangolt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    zenéjével figyelmem odavonta,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

úgy láttam: meggyulladt az ég a Naptól,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    áradt széjjel a fény, hogy sem eső,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    sem folyó nem csinál ilyen nagy tavat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újszerű zenének meg a fénynek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    nagyon kívántam az okát kitudni,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    oly égő vággyal, mint addig sosem.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Par. I. 76–83., Nádasdy Ádám fordítása)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden, harmóniát adó forgás innét, az első mozgatótól származik, amelyen keresztül Isten létrehozta és működteti a mindenséget. A mozgás megteremtésével együtt született meg az idő (Par. XXXVIII., 118.), amely minden „múzsai módon” szerkesztett szöveg létformája. Isten alászálló szeretete égi pályák szerint részekre bomolva árasztja el a világmindenséget, majd „visszatükröződik” az erre érdemessé váló elsődleges teremtményekben, akik meghallották a hívást, s követték a parancsokat. Az égi kerekeket az angyalok (pszeudo)-Dionüsziosz8 által leírt hierarchiája irányítja a lentebbiektől kezdve kilenc körön keresztül egészen a legfelső szeráfokig. A Paradicsom mint a szeretet tökéletes foka csupa dinamizmus, amely földönkívüli gyönyört okozva jut el a kiválasztottak látásához (ez a hallásnál is fontosabb) és hallásához. A zene mint a szeretetáramlás velejárója, szinte állandóan szól a Paradicsomban.9 Időnként néhány pillanatra megáll ugyan, hogy figyelmet biztosítson valamely fontos eseménynek. Ilyen a Péter megszólalása előtti, gondviselés parancsolta csönd, amikor az első pápa elmondta utódai elleni invektíváját. Máskor a „csend” oka a költő földi érzékszervének a süketsége (Par. XXI., 58–60.), csak ő nem hallotta a dolce sinfoniát. A dantei teljes zene mindhárom boëthiusi tartalmat magába foglalja: az univerzumét, az énekes-költőit és a hangszerest. Általában a szent, boldog stb. kar énekel, időnként kiemelten hangszerkísérettel. (Itt is csak néhány példára szorítkozhatunk.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi, a Nap egéből való idézetben az univerzális zene részei egyszerre és összefüggéseikben vannak jelen: a mozgó kerekek, az édes hang, a jó emberekben növekvő szeretet, s másik oldalról annak kijelentése, hogy kizárólag a Paradicsomban tapasztalható ilyen akusztikus élmény. A rímek közül kiemelkedő jelentőségű a nota-rota összhangzás, az édes hangot kiadó dicső kerék.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Miként az óra, csengve-bongva tarkán,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    az Úr arája keltét jelzi reggel,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    s zeng Jegyeséhez szent szerelmi dalt tán,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

hol kerekek fogózva kerekekkel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    tin-tin szavát mind oly remekbe csengi,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    hogy duzzad a jók lelke szeretettel:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

úgy láttam én, hogy ütemét kerengi

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    a szent kerék, s felelget hangra hangot,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    oly édesen, hogy nem sejtheti senki,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

csak ott, hol az örök Kéj ver harangot.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Par. X., 144–148., Babits Mihály fordítása)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A látás és hallás szinesztéziája kerül hangsúlyozásra a legszentebb tartalom, a Szentháromság dalba szőtt nevének az elhangzásakor. A mámor nemcsak az ott álló költőn, hanem az egész univerzumon szétáradt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„»Az Atya Fiú Szentlélek nevének

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    glória!« – kezdte szerte mind az Éden,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    úgy, hogy ittassá tett az édes ének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amit láttam, a Világ Mindenében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    elömlő nevetés volt; s mámor áradt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

    látáson és halláson át elébem.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Par. XXVII., 1–6., Babits Mihály fordítása)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elhallgatás rövid pillanatai is alkalmat adnak a költőnek, hogy ismét ráirányítsa a figyelmet az édes melódia létrejöttének körülményeire.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„[A jóakarat] […] elnémította a szép hangú lantot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megálltak a szent húrok, melyeket

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az ég jobb keze feszít és lazít.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Par. XV., 4–6., Mars egébe lépve, Nádasdy Ádám fordítása)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A líra hangszer az empyreumban is megszólal (Par. XXIII., 100–102., Nádasdy mindkétszer lantnak fordítja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A keresztény hit nagy kijelentéseit általában kórus énekelte (Ciabattoni, 2010). A Regina Coelit olyan édesen, hogy az utazó sohasem felejti el az általa okozott gyönyört (Par. XXIII., 128–129.), a Paradicsomban is felhangzó Te Deumot oly módon adják elő, ahogy itt szokás (Par. XXIV., 113–114.). Beatrice bekapcsolódott a kórusba, amikor a Santo, santo, santo hangzott, s ekkor Hozsannát kórusra kórus zengett (Par. XXVIII., 94.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante saját költői képességeit nem tartotta elegendőnek Beatrice isteni szépségének leírására. A korábban magabiztos költő elismeri, hogy minden más költőnél jobban legyőzte őt a tárgya, elérkezett tehetsége határáig. Csüggedését és önmagával való elégedetlenségét egy szimbólummal fejezte ki. Erősebb hangszer kell a végső művészi feladat sikeres teljesítéséhez, mint az ő tubája. Baljós hangszer: másik említésekor (Par. VI., 72.) a vesztes Pompeiusé volt. A kürthöz hasonló, a középkorban állatszarvból készített, katonák és vadászok által használt eszköz önkritikusan kiemeli az ellentétet az igazi kép és általa adott leírása között.
 

Források

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante Alighieri (é. n.): Convivio. https://www.danteonline.it/opere/index.php

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante Alighieri (é. n.): De Monarchia. https://www.danteonline.it/opere/index.php

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante Alighieri (é. n.): De vulgari eloquentia. https://www.danteonline.it/opere/index.php

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante Alighieri (é. n.): La Divina Comedia. https://www.danteonline.it/opere/index.php

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante Alighieri (1940): Isteni színjáték. (ford. Babits Mihály) Budapest: Révai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante Alighieri (1962a): Vendégség. In: Kardos Tibor (szerk.): Dante össze művei. Budapest: Magyar Helikon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante Alighieri (1962b): A nép nyelvén való ékesszólásról. In: Kardos Tibor (szerk.): Dante össze művei. Budapest: Magyar Helikon, 347–400.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dante Alighieri (2016): Isteni színjáték. (ford. Nádasdy Ádám) Budapest: Magvető Kiadó
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aquinói Szent Tamás (1994): Summa Theologiae – A teológia foglalata. Budapest: Telosz Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arisztotelész (2002): Metafizika. (ford. Halasy-Nagy József) Szeged: Lectum Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Augustinus, Aurelius (1982): Vallomások. (ford. Városi István) Budapest: Gondolat Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Babits Mihály: Előszó a Paradicsom fordításához. 1922.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Boëthius, Anicius Manlius Severinus (1867): De institutione arithmetica libri duo. De isntitutione musica libri quinque. Edidit Godofredus Friedlein. Lipsiae Aedibus et Teurneri. DOI: 10.3792/chmm/1424377199, https://tinyurl.com/yvn2jarw

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Campa, Cecilia (2021): Sidereus sonus. Musica come metafisica da Delfi ai Moderni. Palestrina, Fondazione Giovanni Pierluigi da Palestrina. Online: PRESENTAZIONE „Sidereus sonus”. Musica come metafisica da Delfi ai Moderni – Prof.ssa Cecilia Campa. https://www.youtube.com/watch?v=tG0M1f57sUE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ciabattoni, Francesco (2010): Dante’s Journey to Polyphony. Toronto–Buffalo–London: University of Toronto Press. https://www.examenapium.it/cs/biblio/Ciabattoni2010.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cicero (1995): Az állam. (ford. Hamza Gábor, Havas László) Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pál József (2009): Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/23990/1/Dante-1-252.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Platon (1943a): Az állam. In: Platon: Platon összes művei, I. (Báró Brandenstein Béla et al.) Budapest: Magyar Filozófiai Társaság, 735–1180.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Platon (1943b): Timaios. In: Platon: Platon összes művei, II. (Báró Brandenstein Béla et al.) Budapest: Magyar Filozófiai Társaság, 523–618.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Omnia in mensura et numero et pondere disposuisti (Bölcs 11,20).  
2 Arisztotelész, 2002, XIV. 3. „A számokhoz tartozó tulajdonságok a harmóniában, az égben és sok más dologban megtalálhatóak.”  
3 Az Athéni iskola című freskón (Vatikán, 1509–1511) a kozmológiai főmű egy kötete látható a szerzője kezében. Raffaello a festmény geometriai középpontjában helyezte el a dialógust, a boltív középső tengelyén, ahol a vízszintes és függőleges felezővonalak metszik egymást. A másik, könyv formájában ábrázolt filozófiai mű, Arisztotelész Etikája ehhez képest perifériára szorult, kissé „kilóg” a középső boltív határolta legbelsőbb térből.  
4 „Quia non potest dubitari, quin nostrae animae et corporis status eisdem quodammodo proportionibus videatur esse compositus, quibus armonicas modulationes.”  
5 Aquinói, 1994, II. II. qu. 36, art. 3. Mögöttük az irigyek olaszul a boldogságok záró részének parafrázisát énekelték: Godi tu che vinci (gaudate, et exsultate).
6 „Tehetségét is te adományoztad, hogy értse művészi feladatait és belülről folyton lássa a kívül elkészültet. Te adtad testi érzékeit, hogy lelke anyagra vetítse velük a művészi terveket” (Augustinus 1982, 350., Városi István fordítása).
7  Az eredetiben ég helyett rota, kerék van, Babitsnál „vágyforgatta kerék”.
8  A fent idézett levél alapján Dante tévesen úgy gondolta, hogy Szent Pál elmesélte athéni Dénesnek azt, amit a túlvilági utazása során látott az. (A tanítvány és az író személy között több mint négyszáz év különbség van.)
9  Babits Mihály számára a legnagyobb nehézséget az utolsó cantica fordítása jelentette. A Paradicsom súlyos filozofikus tartalmát kellett a zeneiséggel összeegyeztetni, de talán még „sohasem történt meg ily tökéletesen a Súly és Lebegés e misztikus házassága” (Babits, 1922).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave