Az anya-leányvállalati irányelvjavaslattal együtt, ugyanazon adóharmonizációs program részeként dolgozták ki az átalakulási irányelv első tervezetét 1969-ben. A javaslat osztotta a másik irányelvjavaslat sorsát, sőt bizonyos értelemben rosszabbul járt. Az irányelvjavaslatot a Tanács 1990-ben ugyan elfogadta, ezzel megteremtve a lehetőségét az adózási következmények nélküli nemzetközi összeolvadásoknak és szétválásoknak. Azok a társasági jogi irányelvek viszont, amelyek a vállalkozási formákat egységesítik, illetve a nemzetközi átalakulásokat cégjogi szempontból lehetővé teszik, csak nagyon lassan kerültek kidolgozásra. Az átalakulási irányelv elfogadásakor már hatályban lévő társasági jogi irányelvek egy része a társaságokhoz kapcsolódó közzétételi kötelezettségekkel, könyvvizsgálattal és a mérlegbeszámoló struktúrájával [első, negyedik, hetedik, nyolcadik és tizenegyedik irányelv – 68/151/EGK tanácsi irányelv (HL L 65/8., 1968. március 14.), 78/660/EGK tanácsi irányelv (HL L 222/11., 1978. augusztus 14.), 83/349/EGK tanácsi irányelv (HL L 193/1., 1983. július 18.), 84/253/EGK tanácsi irányelv (HL L 126/20., 1984. május 12.) és 89/666/EGK tanácsi irányelv (HL L 395/40., 1989. december 30.)]), másik része a részvénytársaságok, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok szervezeti és irányítási struktúrájával, illetve a vállalatcsoportok, konszernek kérdéseivel [ötödik és kilencedik irányelvjavaslat és a tizenkettedik irányelv – COM (83) 185 final (HL C 240/2., 1983. szeptember 9.), 89/667/EGK tanácsi irányelv (HL L 395/40., 1989. december 30.)], illetve a hitelezők védelmével kapcsolatos kérdésekkel [második irányelv, 77/91/EGK tanácsi irányelv (HL L 26/1., 1977. január 30.)] foglalkozott. Az átalakulásokkal1 foglalkozó cégjogi irányelvek közül ekkor még csak a belföldi összeolvadással és szétválással kapcsolatos [harmadik és hatodik – 78/855/EGK tanácsi irányelv (HL L 295/36., 1978. október 20.) és 82/891/EGK tanácsi irányelv (HL L 378/47., 1982. december 31.)] irányelvek léteztek, a korlátolt felelősségű társaságok [2005/56/EK parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 310/1., 2005. november 25.), melyet módosításaival egységes szerkezetben rekodifikált a 2012/17/EU parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 156/1., 2012. június 16.)], illetve a részvénytársaságok nemzetközi átalakulásáról szóló irányelveket csak jóval később, 2005-ben, illetve 2011-ben fogadták el [2011/35/EU parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 110/1., 2011. április 29.)]. A cégformák egységesítésében is történt előrelépés. A sort az Európai Részvénytársaságra vonatkozó tanácsi határozat nyitotta 2001-ben [2157/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 294/1., 2001. november 10.)], ezt követte az Európai Szövetkezetről szóló tanácsi döntés 2003-ban [1435/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 207/1., 2003. augusztus 18.)]. Az Európai Korlátolt Felelősségű Társaságról (SPE) szóló 2011-es határozattervezetet pedig 2014-ben visszavonták, hogy azután 2017-ben megjelenjen egy egységes társasági jogi irányelv részeként [(EU) 2017/1132 tanácsi irányelv (HL 169/46., 2017. június 30.)]. Az egységes társasági jogi irányelvbe 2019-ben épültek csak be a határon átnyúló átalakulásokra vonatkozó részek, ekkortól kezdve vált csak ténylegesen lehetővé a határon átnyúló átalakulás [(EU) 2019/2121 tanácsi irányelv (HL 321/1., 2019. december 12.)].